Egy hónapja újra megnyílt a Kőszegi Várszínház, július 11-én pedig máris saját nagyszínpadi bemutatóval jelentkezik.
A tavalyi Chioggiai csetepaté után egy másik Goldoni mű, A kávéház lesz látható a "már jól ismert kőszegi társulattal”, Znamenák István rendezésében, a főbb szerepekben Pogány Judittal, Epres Attilával, Kovács Zsolttal, Bánfalvi Eszterrel és Parti Nórával.
Az alkotók ajánlója:
Mint egy mai kávéház, valahol egészen közel, egy kis terecskén, a megszokott törzsvendégekkel és angyali jóságú tulajdonosával – ez az ismerős kis kávéház a helyszíne egy egészen ismerős történetnek, valami kis életnek, ami itt és most alakul, ezen a terecskén, jó és rossz emberek között, jól-rosszul. Legtöbbször rosszul. Néha – egy kis segítséggel – jól.
A komédia cselekménye tehát egy kis terecskén játszódik a XVIII. század Velencéjében vagy máskor, máshol, ez mindegy. A lényeg, hogy itt találkozik nap mint nap Don Marzio, a pletykára éhes öregúr, Eugenio, a könnyelmű fiatal kereskedő, Leandro, a kártyás álgróf, Pandolfo, a kártyabarlang tulajdonos, Ridolfina, a jóindulatú kávéházas és a nők...
A terecskétől elválaszthatatlan Ridolfina, a kávéház-tulajdonosnő és az egyik törzsvendége, Don Marzio között különös verseny zajlik. Az egyik mindenáron segíteni szeretne az embereken, a másik pedig folyamatosan újabb és újabb konfliktusokat gyárt, puszta pletykálkodással. Az egyik hisz a feltétel nélküli jóságban és szeretetben, a másik magányos, és nincs senki, aki megérdemelné a szeretetét. S életük színterén, a terecskén, ahol egészen hétköznapi dolgok történnek, mindketten igyekeznek a dolgokat a maguk módján irányítani. A kávéház kettejük különös párviadaláról szól.
Goldoni és kora:
Izgalmas korszaka a XVIII. század az egyetemes kultúránknak, amit röviden felvilágosodásnak szoktunk nevezni. Ekkor tágul ki először a világ, válik szokássá az utazás, a nyaralás. És a nemesség eladósodása, a hitelek kontrolálatlan fölvétele, amitől viszont egyre erősebb lesz a polgárság. Nemcsak Goldoni kora ez. Kortársa többek közt Voltaire, Rousseau, Diderot, Goethe, Csokonai, Kazinczy, Beaumarchaise, Marivaux, Vivaldi, Mozart, Lomonoszov, Fazekas Mihály, de Laclos, Spinoza, Defoe, Casanova, Krilov, Swift, Blake, Lessing, Herder, Hegel, Katalin cárnő, Madame Pompadour, Madame de Staël vagy Árva Bethlen Kata és Dukai Takács Judit is.
Goldoni munkássága kalandos élettapasztalatokból táplálkozik. Velencében született 1707. február 26-án. Szülei velencei polgárok. Goldoni ügyvéd lesz. Néhány évi nem túl sikeres ügyvédi gyakorlat és számos utazás után 1734-ben visszatért Velencébe, leszerződik a San Samuel színházba... Goldoni – az első polgári származású értelmiségiek egyike, aki egyedül az írásból élt. 1762-ben Párizsba utazott, és a párizsi olasz színház művészi vezetője lett. Goldoni Párizsban 1793. február 8-án hunyt el.
Az alkotók a darabról:
A Kávéház (La bottega del caffè) jellem- és környezetkomédia izgalmas ötvözete. A helyszínek, a környezetrajz már Goldoninak abban az 1736-os közjátékában (La bottega di caffè) is fontos volt, amely a komédia előzményének tekinthető. A Sant’Angelo nézői egy velencei terecskét láttak a színpadon, amely lassan benépesedett a maszkokkal és az idegenekkel, akiket a karnevál vonzott a városba. A térre üzletek és házak ablakai nyílnak, a tér sarkairól sikátorok indulnak. A tér szimbolikus középpontja a kávéház: ideális pont a világ szemlélésére és megítélésére. Goldoni nemcsak a kávéházról, hanem a borbélyműhelyről, a játékházról, a táncosnő lakásáról és a fogadóról is pontos leírást ad.
Ebben a darabban távolodik el először teljesen a commedia dell’arte sémáitól. Bizonyos szereplők mutatnak ugyan rokonságot a commedia dell’arte-típusfigurákkal (például Ridolfo, a kávéházas, aki a darab eredeti, Sant’Angelóban játszott változatában még Brighellaként szerepelt), de a három nő, Placida, Vittoria és Lisaura, csakúgy mint a férjeik és szerelmeik, Leandro és Eugenio sokkal kidolgozottabbak, mint a commedia dell’arte innamorati-figurái; árnyalt, bonyolult jellemek.
Pantalone hiányában Brighella (Ridolfo) az, aki erkölcsi modellt kínál a szereplők közül; az ő ellentettje Pandolfo, a kereskedő, aki saját haszna érdekében gátlástalanul csal. A legújszerűbb, legizgalmasabb jellem Don Marzio, a többi szereplő körén teljesen kívül álló bajkeverő, aki a legmagasabb fokon műveli a színlelés és a rosszindulatú pletykálkodás művészetét, és ezáltal elsősorban természetesen ő mozgatja a cselekményt.
A Kőszegi Várszínház bemutatja:
Carlo Goldoni: A kávéház
La bottega di caffé (1750)
fordította: Barna Imre
zenés komédia
Hollósi Frigyes emlékének
Ridolfina, kávéház-tulajdonos Pogány Judit
Pandolfo, játékház-tulajdonos Kovács Zsolt
Don Marzio, nápolyi nemes Epres Attila
Eugenio, kereskedő Takács Géza
Flaminio, Leandro gróf álnéven Formán Bálint
Lisaura, táncosnő Bánfalvi Eszter
Vittoria, Eugenio felesége Parti Nóra
Placida, Flaminio felesége, zarándokruhában Sárközi Nagy Ilona
Trappola, Ridolfina pincére Némedi Árpád
Unodue, Ridolfina baristája Kricsár Kamill
Rendőrparancsnok Marton Róbert
Borbély Major Zsolt
Borbélysegéd Sebesi Tamás
Zenészek Bárány Tamás, Major Zsolt, Némedi Árpád, Sebesi Tamás
Díszlet: Znamenák István
Jelmez: Cselényi Nóra
Zene: Bárány Tamás, Némedi Árpád
Dramaturg: Lőkös Ildikó
Szcenikus: Szalai József
Fény, hang: Kehi Richárd
Kellékes: Kósi Gábor
Ügyelő: Szilasi Attila
Súgó: Kiss Szilvia
A rendező munkatársa: Herpai Rita
Rendező: Znamenák István
Bemutató: Kőszegi Várszínház, 2013. július 11. 20:30
További előadások: 2013. július 12-13., 16-21. 20:30