Pál Tamás karmester vezetésével már készülnek az énekesek, a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus tagjai Rossini: Mózes Egyiptomban című operájának szeptember 1-jei premierjére. A bemutató a Zsidó Nyári Fesztivál egyik csúcsprodukciója.
"Az operairodalomban tájékozottak számára is érdekes lesz az előadásunk a Dohány utcai zsinagógában. Rossini ugyanis Mózes-témájú operájából két változatot is komponált, amelyeket önálló műveknek tekintett. Mi az első, 1818. március 5-én Nápolyban bemutatott változatot mutatjuk be - mondta el Pál Tamás karmester az MTI-nek. A három felvonásos darabot Rossini 1824-ben Párizs számára négy felvonásosra bővítette a francia követelményeknek megfelelően, a cím is módosult - Mózes és a fáraó, avagy átkelés a Vörös-tengeren -, a szüzsé azonban nem változott.
Pál Tamás (Fotó: Rusznyák Csaba, Gyulai Hírlap Online)
"Az 1818-as partitúrába azt írta: azione tragico-sacra. Ez azt jelzi, hogy Rossini lehetségesnek tartotta operáját oratóriumként is előadni, de az azione arra mutat, hogy mégis inkább színpadi műnek szánta" - fűzte hozzá a karmester. "Alaposan megnéztem mindkét verziót, számomra a Mózes Egyiptomban sokkal érdekesebb. Egyiptomra sötétség borul - ezzel a drámai felütéssel kezdődik, amely átsugárzik az egész műre, a francia változatból ez hiányzik. A 10 csapásból hármat jelenít meg az eredeti darab, ezzel rendkívüli módon megközelíti a bibliai történet lényegét."
Egy oldal Rossini partitúrájából
Pál Tamás úgy véli, hogy a Mózes Egyiptomban olyan korban keletkezett, amikor a szerző tudta, hogy mit akar a közönség, a közönség pedig tudta, hogy mit akar a szerző, és ugyanígy az énekesek is. "Ma a belcanto operákra nehéz felkészülni, hiszen nincs minden beírva a partitúrába. Ám, ha az előadó beleéli magát a műbe, egy idő után úgy érzi, mintha társszerző lenne. Már dolgozunk az énekesekkel, és kezdem így érezni. A legmélyebb belcanto operának tartom" - fogalmazott a karmester.
Mint minden Rossini-darab, ez is megrendelésre készült, ihletője Francesco Ringhieri 1760-as, L'Osiride című színdarabja volt, amelyből Leone Tottola írta a librettót. Az 1818-as ősbemutató hatalmas siker volt, ebben az énekeseknek, kivált több Rossini-opera tenor hősének, Andrea Nozzarinak és a híres szopránnak, Isabella Colbrannak, a zeneszerző későbbi feleségének is nagy része volt.
"A kiváló előadóknak szólt az ováció, a kedvükért ment a közönség a Teatro San Carlóba. És, hogy nevessen... A korabeli előadásokban a színpadi trükk nagy szerepet játszott. A Vörös-tenger szétválását a Mózesben olyan ügyetlenül oldották meg, hogy a közönség megindultság helyett harsányan kacagott. Ez rettenetesen bosszantotta Rossinit és Tottolát. Hogy a színpadi nehézségről eltereljék a figyelmet, Tottola és Rossini megalkotta a mű egyetlen igazi 'slágerét', Mózes imáját. Amely tehát egy évvel később, 1819-ben került a darabba" - magyarázta Pál Tamás.
A címszerep Rácz Istváné, a Fáraó Bretz Gábor lesz. Amaltea és Mambre szerepére a Tel-Avivi Operaház szólistáit, Ira Bertmant és Yotam Cohent kérték fel. Fodor Beatrix, Balczó Péter, Kálnai Zsófia és Horváth István énekel még a koncertszerű előadásban.
Forrás: MTI
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.