"Könnyebb jól dirigálni, mint rosszul hegedülni... Jól csinálni viszont mindkettőt nehéz" - vallja Ligeti András Kossuth-díjas karmester, hegedűművész, aki augusztus 5-én lesz hatvanéves.
Ligeti András Pécsett született, a zene szeretetét muzsikus édesapjától örökölte. Már ötéves korában karmesternek készült, a zeneiskolában hangszerének a hegedűt választotta. Tizenhét évesen vették fel a Zeneakadémiára, ahol 1976-ban hegedű szakon, három évvel később a karmesterképzőn is diplomát szerzett, utóbbit Kórodi András tanítványaként.
Fotó: Schiller Kata
Zenészi és dirigensi pályafutása sokáig párhuzamosan zajlott. 1975-ben megnyerte a budapesti Weiner Leóról elnevezett hegedűversenyt, 1980-ban a bloomingtoni szonátaversenyt. 1980-81-ben Solti György-ösztöndíjjal a bécsi Zeneakadémián Karl Österreichernél folytatott tanulmányokat, öt évvel később ugyancsak Bécsben Claudio Abbado karmester asszisztenseként a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekart irányította. Itthon öt évig az operaház zenekarának koncertmestere, majd 1981-től 1985-ig karmestere volt.
Karmesteri felkéréseinek egyre növekvő száma miatt egy idő után egyre ritkábban lépett fel hegedűművészként, mert úgy gondolta, hogy lehetetlen mindkét dolgot egyformán magas szinten művelni. A gyakorlással azonban soha nem szakított, néhány éve újra elkezdett hegedülni, s a karmesterséget is a hangszerrel tanítja. Azt vallja, hogy miután egy szimfonikus zenekar hetven százaléka vonósokból áll, nem hátrány, ha a karmester is játszik a hegedűn, mert a vonósoknak világos instrukciókat tud mondani, illetve a hegedűn megmutatni, karmesterként mit szeretne hallani. Véleménye szerint a hegedülés nagyobb stressz, mint a dirigálás, bár a kettő teljesen más típusú tevékenység, s jól csinálni mindkettőt nagyon nehéz. Egy nyilatkozata szerint dirigálni bárki megtanulhat, de karmester nem mindenkiből lesz.
Ligeti András 1976-ben kezdett el oktatni a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, előbb a hegedű, később a karmesterképző szakon. Jelenleg egyetemi docens, évekig az intézmény szimfonikus zenekarának vezetője, 2009-2010-ben a karmester és karvezetés tanszék vezetője volt.
Számtalan hazai és külföldi zenekar élén lépett fel, nemzetközi elismertségét elsősorban Bartók-interpretációi alapozták meg. Az 1990-es években előadóművészként és karmesterként is több kortárs zeneszerző (köztük Kurtág György, Jeney Zoltán, Vidovszky László) darabját adta elő, illetve dirigálta ősbemutatón. Repertoárján a 20. századi mellett a barokk, a bécsi klasszikus és a romantikus szerzők művei egyaránt megtalálhatóak.
1986-tól a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának karmestere, amelynek a kilencvenes évek elejétől négy évig igazgató karmestereként is működött. 1997 és 2007 között a Matáv, majd Telekom Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója, művészeti vezetője volt. 2001-től a West Australian Symphony Orchestra művészeti vezetője és első állandó vendégkarmestere, 2005-től a Tajpeji Szimfonikus Zenekar főzeneigazgatója.
Ligeti András 1988-tól a Magyar Zeneművészeti Társaság elnökségi tagja. Művészeti munkásságáért megkapta a Liszt Ferenc- (1988), a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat (1988, 2001), valamint az érdemes művész címet (2002). 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki több évtizedes karmesteri, zenekarvezetői, valamint zenekarépítő és művészetoktatói tevékenységéért, zenei kultúránk nemzetközi hírnevét öregbítő művészi pályafutásáért.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.