Nyílt levelek az Újvidéki Színház igazgatói pályázata kapcsán

Az alábbiakban magyar kritikusok, illetve szerbiai színházi szakemberek nyílt levelét tesszük közzé, melyekben az aláírók aggodalmukat fejezik ki az Újvidéki Színház igazgatói pályázata kapcsán. 

Magyar kritikusok nyílt levele a városi képviselő-testületéhez az Újvidéki Színház ügyében

Mélységes aggodalommal értesültünk a hírekből arról, hogy az Újvidéki Színház igazgatói posztjára kiírt pályázaton a színház igazgató bizottsága és a Magyar Nemzeti Tanács kulturális bizottsága olyan jelöltet támogat, aki nem a rangos intézmény eddigi, sokszorosan díjazott munkásságát akarja továbbvinni és kiteljesíteni, aki nincs tisztában a helyi viszonyokkal, lehetőségekkel és igényekkel, aki a színház eddigi eredményeit lebecsüli, a társulat képességét leminősíti, és aki az eddigi művészeti elképzelésekkel szemben reális és perspektivikus alternatívát nem kínál.

Az Újvidéki Színházat a magyarországi és a szerbiai színházi élet egyaránt kimagasló alkotó műhelynek tartja, amely igen érzékeny egyensúlyt alakított ki a művészszínházi és a népszínházi működési modell között. A zenés szórakoztató produkciókat ugyanolyan igényesen és magas szakmai színvonalon valósítja meg, mint a klasszikus drámákat vagy a kortárs szerzők modernebb hangvételű darabjait. Nincs évad, amikor egy-egy produkciója ne keltene zajos és megérdemelt sikert a hazai és külföldi fesztiválokon, kollektív és egyéni teljesítményeit díjak tucatjaival ismerik el.

E kiegyensúlyozott és színvonalas működés záloga hosszú időn át László Sándor igazgató volt, akinek munkáját – betegsége miatti lemondását követően – zökkenőmentesen folytatta Gyarmati Kata, László Sándor egyik legközelebbi munkatársa. Az ő felkészültsége, elméleti-dramaturgiai munkássága és vezetési készsége garanciát jelenthetne arra, hogy irányításával a megkezdett folyamatok nem szakadnak meg, sőt továbbépülnek, s az Újvidéki Színház változatlanul a magyar nyelvű színházi élet egyik legkiválóbb műhelye maradhat.

Szeretnénk bizakodni abban, hogy az értékek, a kialakuló tendenciák és perspektívák reális számbavételét követően újra lehet még gondolni az Újvidéki Színház igazgatói pályázatával kapcsolatban kialakult, cseppet sem megnyugtató helyzetet, és a végső szót kimondók megtalálják a módját annak, hogy nem egy virágzó kulturális intézmény szétverését, hanem felvirágoztatását eredményező, a helyi és a nemzetközi, a magyar és a szerb szakemberek eddiginél szélesebb körben kikért véleményét és érveit messzemenően figyelembe vevő döntés szülessen.

Magyarországi és romániai magyar kritikusok:

Artner Szilvia, Boros Kinga, Budai Katalin, Csáki Judit, Csizner Ildikó, Deme László, Dömötör Adrienne, Gabnai Katalin, Herczog Noémi, Imre Zoltán, Jászay Tamás, Karsai György, Kékesi Kun Árpád, Kelemen Orsolya, Kiss Gabriella, Köllő Kata, Koltai Tamás, Kovács Dezső, Miklós Melánia, Nánay István, P. Müller Péter, Papp Tímea, Proics Lilla, Rádai Andrea, Sándor L. István, Sebestyén Rita, Sőregi Melinda, Stuber Andrea, Szerbhorváth György, Sztrókay András, Szűcs Katalin Ágnes, Szűcs Mónika, Tarján Tamás, Tompa Andrea, Ugrai István, Ungvári Zrínyi Ildikó, Urbán Balázs, Varga Anikó, Zappe László, Zsigmond Andrea

Felhívás Újvidék Város Képviselő-testületéhez az Újvidéki Színház ügyében

Színházi emberek (rendezők, kritikusok, teatrológusok stb.) intéztek felhívást az Újvidéki Színház alapítójához, Újvidék Város Képviselő-testületéhez, a jelenlegi megbízott igazgató, Gyarmati Kata mellett állnak ki, s arra kérik a testületet, hogy az intézményt a továbbiakban is ő irányítsa. Az alábbiakban ismertetjük a felhívást.

Arra kérjük Újvidék Város Képviselő-testületét, hogy ne csak a törvény betűjét, hanem annak szellemét is tartsa tiszteletben, amikor felhatalmazásával élve dönt az Újvidéki Színház igazgatójának kinevezéséről. Arra kérjük Újvidék Város Képviselő-testületét, hogy döntsön a pályázati eljárás megismételtetése mellett, ezáltal lehetővé téve minden mérvadó jelölt egyenrangú részvételét.

Felhívásunk egyik oka az, hogy a pillanatnyilag egyetlen igazgatójelölt – akit az Újvidéki Színház Igazgatóbizottsága javasolt – csak formálisan tesz eleget a szóban forgó pozíció betöltéséhez szükséges feltételeknek, ám a programja arról árulkodik, hogy egyáltalán nincs tisztában az intézmény profiljával, a társulat munkamódszerével és potenciáljával, de a teátrumnak a szerb és a magyar színházi életben betöltött szerepével sem.

A másik, fontosabb ok az, hogy az Újvidéki Színház jelenlegi megbízott igazgatójának, a szintén pályázó Gyarmati Kata dramaturgnak – akinek a pályázatát (áthidalható) procedurális akadályok miatt nem vették figyelembe – van olyan felkínált koncepciója, amely garantálja annak a stratégiának a továbbvitelét és tökéletesítését, amely az elmúlt évek során az ország és a régió egyik legjelentősebb teátrumává emelte az Újvidéki Színházat. Arról az irányváltásról van szó, amelyet a kilencvenes évek végén Vicsek Károly vitt véghez, és ezt, a színház újjászületéséhez vezető orientációt mentette tovább az eltelt egy évtized során László Sándor – Gyarmati Kata meghatározó kreatív jelenlétének is köszönhetően.

Dinamikus egyensúly nemzeti és európai szellemiség között, a klasszikus darabok újraértelmezése, a modern magyar, európai és szerb drámák provokatív módszerekkel történő színre vitele – ezek annak az irányvonalnak a főbb jellemvonásai, amelyek számos elismerést és díjat hoztak az Újvidéki Színháznak. Hogy csak néhányat említsünk az előadások közül:

- Maja Pelević: Narancsbőr – hat Sterija-díj (2010)

- Madách Imre: Az ember tragédiája – három díj a Vajdasági Színházak Fesztiválján (2011)

- Marat the Sade – két Sterija-díj (2012) és a Grand Prix a Joakim Inter Festen

- Opera ultima – a Vajdasági Színházak Fesztiváljának legjobb előadása (2013) és a Magyar Színházak 25. Kisvárdai Fesztiváljának győztese

- továbbá számos színészi díj (Balázs Áronnak, Elor Eminának, Szilágyi Ágotának, Krizsán Szilviának).

A színház repertoárpolitikájának művészi színvonalát és vonzerejét az is alátámasztja, hogy az elmúlt néhány évben mind nagyobb arányban vannak jelen a nézőtéren azok, akik nem tartoznak a magyar nyelvi közeghez. Ez egyértelműen arról tanúskodik, hogy az Újvidéki Színház orientációjának köszönhetően sajátos hidat képez két kultúra között. Ugyanakkor ebből az irányultságból nőtt ki az a sajátságos művészi vonás, amely mind a magyar, mind a szerb színházi közegben felismerhető és autentikus színházi fenoménné teszi az Újvidéki Színházat.

Végezetül úgy véljük, hogy az Európa kulturális fővárosának címére pályázó Újvidék szempontjából jelentős stratégiai lépés volna, ha lehetőség teremtődne Gyarmati Kata programjának támogatására. Ez ugyanis azt jelentené, hogy képesek vagyunk az európai szellemiség befogadására, és azoknak az értékeknek a felismerésére, amelyekre méltán lehet büszke a magyar nemzeti közösség, Újvidék városa, de egész Szerbia is.

Franyó Zsuzsanna kritikus, Darinka Nikolić kritikus, Tolnai Ottó drámaíró, Dejan Mijač rendező, Milena Bogavac drámaíró, Gerold László kritikus, Miki Radonjić teatrológus, Vickó Árpád műfordító, Ana Tasić kritikus, Bányai János akadémikus, irodalmár, Kokan Mladenović rendező, Boško Milin teatrológus, Želimir Žilnik rendező, Marina Sremac kosztümtervező, Böndör Pál irodalmár, Jelena Bogavac rendező, Aleksandar Milosavljević kritikus, Dušan Petrović rendező, Ivan Medenica teatrológus, Pressburger Csaba kritikus, Vladimir Kopicl irodalmár, Svetislav Jovanov teatrológus