A 200 éve született Giuseppe Verdi, a világ talán leggyakrabban játszott operáinak alkotója üzletembernek sem volt rossz. Erről tanúskodik az az anyag - eredeti levelek, kéziratok és első kiadású kották - amelyet Berlinben állítanak ki.
Verdi kiadójának, a Ricordinak az archívumából kerültek elő a kincsek, amelyekből először mutatnak be a nyilvánosságnak olyan ritkaságokat, mint az Otello és a Falstaff című operák partitúrájának eredetije.
A német alapítású, de nemzetközi Bertelsmann csoport részévé vált a milánói Ricordi Zeneműkiadó archívuma is. Ebben több mint 7800 eredeti kézirat van, köztük 600 operapartitúra, számos tankönyv. A világ egyik legnagyobb magán zenei gyűjteményének tartják a Ricordi levéltárat.
Gabriele Dotto, a Bertelsmann csoport berlini szákházában rendezett kiállítás kurátora hangoztatta, hogy különlegesen szoros kapcsolat volt a Ricordi-család és Verdi között. A levelekből, amelyekből szintén bemutatnak jó néhányat, valamint a szerződésekből és az üzleti könyvekből kiderül, hogy Verdi üzletembernek sem volt rossz.
De az is igaz, hogy a Ricordi számtalan módon segítette a zeneszerzőt, művészi és üzleti sikerét előmozdította, ha kellett szövegírót, librettót ajánlott számára. Giulio Ricordi hét esztendőn át buzdította Verdit Shakespeare drámájának, az Otellónak opera-feldolgozására és meggyőzték, fogadja el szövegírónak Arrigo Boito zeneszerzőt.
Az ösztönzés, mint mindig, eredményesnek bizonyult: mai értékre átszámítva szép jövedelmet, 900 ezer eurót hozott Verdinek, aki ebből hozta létre a muzsikusok és énekesek nyugdíjas otthonát Milánóban. A Casa Verdi ma is működik, olyannyira, hogy a Falstaff idei, salzburgi bemutatójához ennek mását választotta Damiano Michieletto színpadképül.
A szeptember 15-ig tartó kiállítás anyagát később átviszik Güterslohba és Milánóba is.