'Az operett mesét szolgáltat' - A víg özvegy premier Debrecenben

A debreceni Csokonai Színház szeptember 13-án mutatja be Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét Horváth Patrícia rendezésében.

Ajánló:

Bukást jósoltak és sikersztori lett belőle. 1905-ben csak úgy kerülhetett sor a bécsi ősbemutatóra, hogy a szerzők maguk fizették a színészeket. Az éjszakai próbákon tormás virslivel és sörrel igyekeztek fenntartani a morált. De megérte, kétség sem fér hozzá! A legenda szerint nem telik el este anélkül, hogy valahol a világon ne játszanák A víg özvegyet.

Glavari Hanna és Danilovics Danilo szerelmének története, a csőd szélén álló kisállam politikusainak taktikázása, a diplomaták és a konzul-feleségek afférja beitta magát a köztudatba. Az évszázadokon átnyúló, töretlen siker titka, hogy Lehár Ferenc olyan operettet írt, amely könnyed, üdítő szórakoztatást nyújt, de csavaros történetének köszönhetően távolról elkerüli a banalitás csapdáját.

Az alkotók a Víg özvegyről:

Horváth Patrícia rendező:

„Az operettek nagyon erősen kötődnek ahhoz a korhoz, amelyben íródtak. Én azt gondolom, hogy ha a századforduló Osztrák-Magyar Monarchiája és a két világháború közötti boldog békeidők világa nem létezett volna, akkor ez a műfaj sem született volna meg. Az operett ugyan konkrét korhoz köthető, mégis örökérvényű, mert a felnőtt emberből soha nem tűnik el a tündérmese iránti vágy.

Az operett a fel nem nőtt gyerekek meséje. Nagyon fontos, hogy minden ember gyerekből válik felnőtté, a gyerekek pedig a mesék világán nőnek fel. Szerintem az teljesen elvetemült gondolat, hogy ha az ember felnőtt lett, többé nem vágyik a mesékre. És az operett az egyetlen olyan műfaj, amely ezt tudja szolgáltatni. Hús-vér emberekről, férfi-nő viszonyról és a világ egyetlen igazi mozgatórugójáról, a szerelemről szól – tündérmesei köntösbe ágyazva. És ebből egy olyan történet kerekedik, amely egyszerűen boldoggá tesz.”

Glavári Hanna szerepében: Zavaros Eszter 
„Hannáról nekem elsősorban Kalocsai Zsuzsa vagy Sáfár Mónika megközelíthetetlen nagyasszonya jut eszembe. Horváth Patrícia elképzelésében Hanna egy iszonyúan nőies, kislányos, mégis olyan céltudatos és motivált nő, akiben ugyanúgy fellelhető a megközelíthetetlenség és az erő, mint az előbb említett nagyasszony típusú szemléletben…”

Danilovics Daniló szerepében: Bakos-Kiss Gábor
„Az előadásban a férfi főszereplő, Daniló alakját formálom meg, ami egy különleges, jól játszható szerep. A víg özvegyben nem egyszerűen az a történet menete, hogy a bonviván meglátja a primadonnát, azonnal beleszeret, és a kérdés csak az, hogyan legyenek egymáséi, hanem itt előtörténet is van, ezért mélyebb érzelmi rétegeket is föl lehet tárni, ami színészi szempontból igen hálás feladat. Nemcsak egy züllött, mulatozós, orfeumozós figurát kell eljátszani, hanem meg lehet mutatni azt is, hogy mitől ilyen. A mi előadásunk nem akarja „megúszni” azt, hogy komolyan belemenjünk az emberi viszonyokba és érzelmekbe. A darabhoz ugyanúgy közelítek, mint egy kortárs drámához, és nem hagyatkozom arra, hogy adott helyen a bonviván hagyományosan csak áll és énekel…” 

Lehár Ferenc: A víg özvegy

operett

Libretto: Victor Leon és Leo Stein
Fordította: Mérei Adolf

Az előadás szövegkönyve Gáspár Margit átdolgozása alapján készült.

Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel, Csurgó Tamás

Glavári Hanna - Zavaros Eszter, Bódi Marianna
Danilovics Daniló - Bakos-Kiss Gábor, Homonnay Zsolt
Zéta Mirko - Harmath Albert, Rácz István
Valencienne, a felesége - Bucsi Annamária, Kovács Éva, Balla Melinda
Camille de Rosillon - Vadász Zsolt, Urbán Nagy Róbert
Nyegus - Mercs János, Böjte Sándor
Vicomte Cascada - Bocskai István
Paul St. Brioche - Papp István
Bogdanovics - Dánielfy Zsolt
Sylvaine, a felesége - Szakács Hajnalka
Kromov - Ürmössy Imre
Olga, a felesége - Szanyi Sarolta
Prisics - Böjte Sándor, Kovács Levente
Praskovia, a felesége - Ujvárosi Andrea
Pincér - Steuer Tibor
Glavári Hanna szobalánya - Pozsonyi Ágnes
Lolo - Edelényi Vivien
Dodo - Pohly Boglárka
Jou-Jou - Kiss Diána
Clo-Clo - Balla Melinda, Kovács Éva
Margot - Deák Emőke
Frou-Frou - Lévai Enikő
Végrehajtó - Koncz Sándor

Közreműködik a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Csokonai Színház Énekkara

Karigazgató: Gyülvészi Péter
Korrepetitorok: Kunsági István, Szentai Cecília, Nagy Máté
Súgó: Dihen Viktória

 Ügyelő: Szabó Krisztián
Rendezőasszisztens, koreográfus asszisztens: Laczó Zsuzsa,

Koreográfus: Katona Gábor
Díszlettervező: Bujdosó Nóra
Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
Dramaturg: Márton Imola

A báli zenéket a Kodály Filharmonikusok vonósötöse játssza

Rendező: Horváth Patrícia

Bemutató: 2013. szeptember 13. - 19:00