Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című darabjának pénteki bemutatójával kezdődik a Szegedi Nemzeti Színház új évada, a vígjátékot Keresztes Attila állította színpadra a Kisszínházban.
Az alkotók ajánlója:
„Vén ugyan, vén a kurvanyja,
De van ezüstje aranyja
Amellybe ha markolhatnék,
Hozzá jobb kedvet mutatnék.”
Karnyóné, egy gazdag kanizsai kereskedő felesége, azt hiszi, hogy özvegységre jutott, mert uráról már két éve nincs hír. Az öregasszony kezéért és pénzéért ketten is versengenek: Tipptopp és Lipitlotty. Karnyóné az utóbbiba szerelmes, még tartozásait is elnézi neki. Tipptopp kiszedi Lipitlottyból, hogy az milyen számokat játszott meg a lottérián. Tipptopp elhatározza, hogy lejáratja vetélytársát: elhiteti vele, hogy kihúzták a számait. Közben egyezséget köt Borissal: ha a szobalány elintézi, hogy ő „az asszonynál nagyobb gráciába jöjjön”, mint Lipittlotty, az öregasszony halála után elveszi Borist feleségül.
Mikor kiderül, hogy Lipitlotty csak a pénzéért tette neki a szépet, Karnyóné bánatában megmérgezi magát. Lipitlotty közben megtudja, hogy becsapták: visszajön és lelövi Tipptoppot, majd lelkifurdalása miatt öngyilkos lesz. Erre aztán betoppan a ház holtnak hitt ura, Karnyó, akit eddig Mantuában tartottak fogságban. Az öreg kereskedő menten összeesik, amikor megtudja, mi történt. Szerencsére leszáll a földre Tündér és Tündérfi, akik feltámasztják a halottakat.
Keresztes Attila - akinek a komédia már az ötödik rendezése Szegeden - a darab főpróbájának szünetében az MTI-nek elmondta, hogy beleszeretett a Csokonai-műbe, amely 1799-ben iskolai színjátszás okán a legenda szerint egyetlen éjszaka alatt született.
Az erdélyi rendező szerint a vígjáték története, szerkezete és nyelvezete ma már abszurdnak számít. A műben önmagában is meglévő groteszk elemek miatt játékformául ezért a commedia dell'arte műfaját választotta. Így az előadásba beleférnek a mai utalások, összhangban Csokonai szellemével. A szerző az akkori híreket felhasználva küldött a kultúra és a szubkultúra viszonyát megjelenítő fricskákat a nézők felé.
A boltbelsőt idéző díszletek között nagyon erős karakterek tűnnek föl a múlt jelmezeiben - rizsparókában és a kor divatjának megfelelő ruhában - ugyanakkor minduntalan "kidudorodik" a ma ilyen-olyan utalásokkal - közölte Keresztes Attila.
A vénasszonyról és a neki a pénzéért udvarló két fiatalemberről szóló történet az emberi esendőségről mesél, a közönség azon nevethet, hogyan esnek a szereplők saját csapdájukba - fogalmazott a művész. A rendező elárulta, hogy a közös munka eredményeként megszülető darabhoz a teljes szabadságot élvező színészek is sokat tettek hozzá a próbafolyamat improvizációi közben kitalált poénokkal.
Bemutató:
2013. szeptember 20., péntek 19.00
Szegedi Nemzeti Színház, Kisszínház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.