Gobbi Hilda születésének 100. évfordulója alkalmából életmű-kiállítást rendez az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI): a tárlat megnyitóját szombaton, a magyar dráma napján tartják a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
„Játszott ezüstös hajú dámákat, penészes szempillájú házsártosokat, loncsos toprongyrémeket, boszorkákat, idős hölgyeket, ütődött vagy ravasz mosónőket, bölcs és jó munkásasszonyokat, lumpensatrafákat, mese-vasorrú bábákat és vérszívó kapitalistánékat; játszott arisztokrata nagymamákat és proletár nagyanyókat, ezüstkanáltolvaj reszketeg szeniliseket és örökfürge agyonnyűhetetleneket, agg delnőket és roskatag töpörödötteket, félelmetes spinéket és nevetséges szipirtyókat, méltóságos rémdémonokat és alkoholtól kiégett csőlakókat. Volt vén és még vénebb…” – írta Gobbi Hildáról Molnár Gál Péter.
A tárlatot Zsámbéki Gábor rendező nyitja meg szombat délután, a kiállítás február 23-ig látogatható - olvasható az OSZMI MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az OSZMI 2013-ban Gobbi 100 címmel hirdetett emlékévet, Gobbi Hilda születésének 100. évfordulóját egész éves programsorozattal ünneplik, amelynek keretében kiállításokat, beszélgetéseket, vetélkedőt és kirándulást is szerveztek.
A Bajor Gizi Színészmúzeum mellett különböző helyszíneken megrendezett emlékév eseményeivel az örökké tevékeny ember és művész alakját szeretnék a figyelem középpontjába állítani.
Az emlékév kiemelkedő eseménye a Gobbi Hilda színházi és közéleti tevékenységét feldolgozó életmű-kiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A tárlat végigvezeti a látogatót 1913-tól 1988-ig, bemutatva Gobbi gyermekkorának dokumentumait, a pályakezdés nehézségeit, a II. világháború éveit, illegális kommunista tevékenységének néhány emlékét, majd a világháború utáni változatos évtizedeket.
Gobbi Hilda 1935-től 1959-ig a Nemzeti Színház, majd tizenegy évig a József Attila Színház tagja volt, hogy aztán visszatérjen a Nemzetibe - ahonnan csak egy újonnan alakuló társulat, a Katona József Színház tudta elcsábítani 1983-ban. A kiállítás nem csupán Gobbi színházi szerepeit, hanem a korszak hangulatát, és a pályatársakat is megidézi.
Az úrilányból kommunistává váló, lehetőségeit, kapcsolatait a színházi közösségért kamatoztató színésznő a magyar színházi élet talán legnagyobb szervező egyénisége volt.
A lelkesedés, mint Gobbi Hilda életének mozgatórugója ma is élő alkotásokat hozott létre. A fiatalok színészhallgatók részére szervezett Horváth Árpád Kollégium, az idős kollégáknak létrehozott Jászai Mari Színészház és Ódry Árpád Színészotthon, a Nemzeti Színház Stúdiója, a Bajor Gizi Színészmúzeum mind e lelkesedés egy-egy szikrája volt.
Az új Nemzeti Színház felépítésének mozgalmát 1983-ban ő indította el. Az épület átadást már nem érhette meg, de a Bajor Gizi Parkban álló épület kertjében szobra, a színházban a stúdiószínpad neve őrzi emlékét. A végrendeletében alapított Aase-díjjal 25 éve jutalmazzák az adott évad legjobb mellékszereplőit.
A kiállítás a gazdag fényképanyag mellett dokumentumokkal, színlapokkal valamint előadás- és filmhíradó-részletekkel, hangfelvételekkel is felidézi a színésznő alakját. Az érdeklődők az 1990-ben Gobbi Hildának szentelt emlékszoba tárgyait ismét láthatják.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.