Az emberke tragédiája - Saját bemutatót tart a váci színház

Az áprilisban megnyílt Váci Dunakanyar Színház saját bemutatóval, Karinthy Frigyes: Az emberke tragédiája című zenés játékával nyitja meg első teljes évadát. A premiert szeptember 21-én, 19 órakor tartják. A darab négy szereplője, Molnár Gyöngyi, Gulyás Balázs, Bakos-Kiss Gábor és Kis Domonkos Márk mesélt a készülő előadásról.

A Váci Dunakanyar Színház befogadó színházként indult, most készültök az első saját bemutatóra. Miért pont ezt az előadást választottátok?

Kis Domonkos Márk: Több okból. A Magyar Dráma Napján, vagyis Madách Imre: Az ember tragédiájának egykori bemutatójának évfordulóján lesz a mi első bemutatónk. Arra gondoltunk, hogy megfejeljük ezt egy kicsit, és Az emberke tragédiáját mutatjuk be, tehát az eredeti mű átiratát. A darab egyébként „kéznél volt”. Egyik dalát a Színművészeti dalversenyére írta Karinthy versikéjéhez Nyitrai László, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem akkori végzős zeneszerzője. Tanárnőnknek, Bagó Gizellának, a Színház- és Filmművészeti Egyetem készségfejlesztő tanszékvezetőjének, - akitől rengeteget tanultunk, és akinek azóta is nagyon sokat köszönhetünk, - eszébe jutott, hogy mi lenne, ha készítenénk belőle egy teljes előadást, amelyben mi négyen játszanánk.

Termes Rita korrepetitor a Színművészetin és a Zeneakadémián is tanít, tehát adta magát, hogy vele dolgozzunk az előadásban. Így született meg hetünk munkája nyomán a produkciónk, amit nagyon nagy sikerrel játszottunk. 2009-ben végeztünk, azóta több fesztiválon is jártunk vele, például a POSZT-on, és a Deszka Fesztiválon. Akkor diplomamunkaként fogtuk fel, azonban az azóta eltelt idő alatt és a mostani munka során komoly színházi előadássá érett, nagyszínpadon is megállja helyét.

Miért szeretitek ezt az előadást?

Bakos-Kiss Gábor: A darab egy lendületes vígjáték, egy musical-átirat, amelynek az ősbemutatója lesz ez az előadás, hiszen ezt a művet, ilyen formában még nem mutatták be sehol. Madách eredetijéhez képest a helyszín egy tornaterem, ahol életre kel mindaz, ami ott található. Néhány kisiskolás gyerek elképzeli azt, hogy milyen egy világot megteremteni, milyen Luci Ferkónak, Istenkének, Évikének, Ádikának lenni. A darabban azt keresgéljük, hogy a világ a gyerekek fejében hogyan áll össze. Az asszociációt hívtuk segítségül a munkához, elgondolkodtunk például azon, hogy mi a legfőbb bűn, mi az, amit abszolút tiltanak a szülők, és amit a gyerekek mégis nagyon szeretnek. Így lett a tiltott gyümölcs két dobozos kóla. Színről színre ezeket az összefüggéseket kerestük. A szereposztás majdhogynem színenként változik, az a cél, hogy egyikünk se játssza ugyanazt a szerepet elejétől a végig. Ezenkívül a zene is nagyon izgalmas. Komoly énekek vannak a darabban, együttesek, többszólamúság, közben rengeteg kellék és mozgás, ez adja a produkció feszességét. Ez nem pusztán egy „éneklős előadás”, hanem egy színdarab, amiben a zene és ének által újabb kifejezési formát nyer a színész.

Molnár Gyöngyi: Gyerekeket, a jelenlegi életkorunknál jó pár évvel fiatalabb karaktereket játszani, nagyon hálás és izgalmas dolog. Újraélhetjük a régi érzést, hogy milyen csintalankodni, a másik orra alá borsot törni.

Bakos-Kiss Gábor: Nagy kihívás ugyanakkor, hogy az ember ne csússzon bele az illusztrálásba, hanem inkább próbáljon meg mániákusan, teljes intenzitással létezni a színpadon, éppen úgy, mint egy gyerek.

Kinek szól a darab? Gyerekeknek vagy felnőtteknek?

Kis Domonkos Márk: Karinthy azt írja, hogy 6-100 éves korig, és mi is így ajánljuk, mindenkinek, aki lélekben gyerek, vagy gyerek szeretne lenni egy óra tíz percre. „Játszuk azt, hogy te vagy”, mondja a mottónk. Azért nagyon jó ez a mű, mert a gyerekeknek élvezetes a zeneisége és mozgalmassága, mert az ő nyelvükön szól, de az idősebbek, azok, akik olvasták az eredeti művet szintén megtalálhatják benne azt, ami számukra érdekes lehet. Van olyan humor, amit a gyerekek nem feltétlenül, de a felnőttek abszolút fognak venni, és vica versa.

Milyen lesz itt játszani ezt a darabot a Váci Dunakanyar Színházban? Milyen érzésekkel várjátok az előadást?

Bakos-Kiss Gábor: Ennek a patinás épületnek jó adottságai vannak, kiváló az akusztikája, emellett barátságos, családias, kívül – belül szépen felújított. Nekem mégis az a fajta összefogás tetszik igazán, ami ezt a színházat körbeveszi itt Vácott. Mi is szívesen fogjuk itt játszani azt az előadást, ami egyébként a szívünk csücske, mert mi is úgy gondoljuk, hogy színház nélkül lehet élni, de nem érdemes. Ahogy a sportnak, a színháznak is van egy társadalmi küldetése, közösségformáló dolog, egyfajta szertartássá válhat az emberek hétköznapjaiban...

Az interjút készítette: Fehérvári Fruzsina

Forrás: Váci Dunakanyar Színház