Lorcát idézik - Irodalmi estet adnak a debreceni színészek

Első irodalmi estjükön Federico García Lorca költői életművének keresztmetszetét élvezhetik a nézők a Déri Múzeumban.

Ajánló az est elé:

A nézők ízelítőt kapnak a népdalok ihlette korai dalokból és filozofikus költeményekből, beleborzonghatnak a vérdús cigány románcokba, két költemény is felhangzik a költő New York-i tanulmányútján született merész képtechnikájú versei közül, és teljes egészében feldolgozzuk a négy tételes, zenei ihletésű nagy művet, mely a Siratóének Ignacio Sánchez Mejías torreádor fölött címet viseli. Tudták-e, hogy Leonard Cohen világhírű dala, a Take this waltz egy Federico García Lorca-vers feldolgozása? Most hallhatják magyarul is!

Miért pont Federico García Lorca? - A szervezők válasza:

Mert fiatalon elhunyt, tragikus sorsú spanyol költő volt a viharos huszadik század első harmadában, akit úgy ölt meg egy falangista kivégzőosztag 1936. augusztus 19-én, 38 évesen, hogy közben legjobb barátja, a világhírű zeneszerző Manuel de Falla már a szabadon bocsátásáról tárgyalt Franco tábornok vezérkarával.
Mert nemcsak a költészeti és folklór hagyományok harcos őrzője és tanítója, hanem radikális megújítójuk is volt.
Mert a huszadik század egyik legnagyobb hatású színpadi szerzőjeként tartjuk őt számon.
Mert verseit a legnagyobb magyar költők ültették át lelkesen magyar nyelvre, többek között Nagy László, Weöres Sándor és Nemes Nagy Ágnes.
Mert neki köszönhetjük a duende fogalmát a művészetről történő beszédben.
Mert Vajda János zeneszerző az ő két bábjátéka alapján írt operát, melynek ősbemutatóját hamarosan láthatja a debreceni közönség is.

Első irodalmi estünkön tisztelegjünk hát az ő emléke előtt!

Öröm és megtiszteltetés, hogy kiváló versmondóként Ráckevei Anna is fellép az esten. A költészet, az irodalmi estek, a költői színház, a múzsák találkozásának fontossága diktálja gesztusát. Kevesen tudják, hogy Újhelyi Kinga flamenco énekesként kezdte énekesi pályáját még a színművészeti főiskola előtt egy Guadalquivir nevű együttesben, melynek vezetője az a Homonnai Varga András volt, akit költészeti estünk gitárosaként üdvözölhetünk. Éveken át tanulmányozták a legautentikusabb spanyol forrásokat, hogy a magyar zenei közegben is az eredetihez hűen szólaltathassák meg e szenvedélyekkel áthatott műfaj legszebb darabjait. Versmondó és énekesi szerepben egyszerre láthatjuk és hallhatjuk most Kingát. A Nyíregyházáról frissen Debrecenbe szerződött Vaszkó Bence évek óta az egyik leglelkesebb képviselője a verses, zenés, dalos költői estek műfajának. Amikor meghallotta, hogy egy García Lorca-esten fog szerepelni, akkorát csillant a szeme a lelkesedéstől, mintha egy türelmetlen csikó patkója rúgott volna szikrát…

Az est során elhangzó García Lorca művek és műfordítóik

A „DUENDE” (Játék és elmélet – részletek) (András László)

A MÉZ DALA (Veress Miklós)SOLEÁ (Nemes Nagy Ágnes)

LOVASEMBER DALA (1860) (Rab Zsuzsa)

LOVASEMBER DALA (Nagy László)

MÁSKÉPP (Veress Miklós)

SZENT GÁBOR (Sevilla) (Nagy László)

ALVAJÁRÓ ROMÁNC (Nagy László)

A KALÁSZOK (Veress Miklós)

ÍGY SZERETLEK (Nagy László)

A HŰTLEN MENYECSKE (Nagy László)

TALÁLKOZÁS (Veress Miklós)A SPANYOL CSENDŐRÖK ROMÁNCA (Nagy László)

HAJNAL (Orbán Ottó)

LEGÉNYKE (Nemes Nagy Ágnes)

SIRATÓÉNEK IGNACIO SÁNCHEZ MEJÍAS TORREÁDOR FÖLÖTT (Nagy László)

KIS BÉCSI VALCER (Weöres Sándor)

SZOMORÚ BALLADA (Nemes Nagy Ágnes)