One-(wo)man show - Juhász Dóra művészeti menedzsert kérdezték

Hat éven át dolgozott a Trafóban, 2012 óta a Frenák Pál Társulat művészeti menedzsereként dolgozik. Juhász Dórát kérdezte a Táncélet.

A kérdésre, mit takar a „művészeti menedzser” cím, milyen hagyományokkal rendelkezik ez a szakma Magyarországon Juhász Dóra úgy felelt: “Éppen a MOME kulturális menedzsment hallgatóinak említettem legutóbb, hogy egy független társulatmenedzserének lenni csodálatos és csodálatosan nehéz feladat, összevont pozíciókban való non-stop helytállás, amolyan one-(wo)man show, még abban az esetben is, ha az ember egyolyan remek csapat tagjaként dolgozik, mint én – pontosan a feladatkörök egymásba érése, halmozódása miatt. Itthon az ember művészeti menedzserként sok esetben egyszerre turnémenedzser és pályázatíró, egyszerre felel a kommunikációs, a pénzügyi és a művészeti stratégiáért, a belföldi és külföldi forgalmazásért, a szponzori kapcsolatokért, miközben gyakran affélekülső szem a produkciós folyamatokban, lobbizik, képviseli a társulatot a nemzetközi szakmai találkozókon, és figyel arra, hogy a lehetőségekhez mérten nyugodt, stabil anyagi és érzelmihátteret teremtsen a táncosainak. És persze olykor repülőjegyet vesz, jelmezt igazít, backstagefotót készít, és oszt meg a Facebookon, próbát néz, fájdalomcsillapítót kerít pillanatok alatt és kéznél van egy, ha 4 perccel előadáskezdés előtt bármilyen típusú vészhelyzet adódik” – mesélte Juhász Dóra, aki arról beszélt, nagy váltás volt a Trafó után a Frenák Pál Társulat, de szerencsésnek tartja ezt a sorrendet és úgy látja, sok forma, megoldás, stratégiai és praktikus elem adaptálható az intézményi működésből.

“Egy társulat életének minden apró háttérpillanata fantasztikus kommunikációs alapanyag, és jó látni, hogy a közönség milyen szeretettel és intenzív érdeklődéssel figyeli a csapat munkáját, hogy mennyirekötődnek a táncosainkhoz, az előadásainkhoz, kíváncsiak arra, mi történik Nelson Reguerával, járnak Jantner Emese óráira, olykor hónapok múlva is kapunk egy-egy üzenetet, hogy milyen fantasztikus élmény volt az InTimE… Ez olyan kincs, ami inkább a társulati létre jellemző, mint az intézmények világára. Ezt nagyon szeretem” – nyilatkozta Juhász Dóra, aki nemrég Washingtonban járt a Kennedy Center for the Performing Arts és a profi kulturális menedzserek képzésével foglalkozó DeVos Institute of Arts Management Nemzetközi Fellowship Programjának idei egyetlen magyar résztvevőjeként.

“Kint olyan mértékű magán mecenatúra támogatja a kulturális projekteket és erre épülően olyan fundraising munka zajlik, ami már az arányok okán is sokkoló. Egyértelmű, hogy nem minden kint látott modell alkalmazható itthon, de a művészeti menedzsmentről való stratégiai gondolkodás és a nemzetközi kollégákkal való részletekbe menő tapasztalatcsereelképesztően hasznos. Michael Kaiser cycle-elmélete letisztult, áttekinthető modell, amely a szervezeti és programközpontú marketing kettős erejét, a támogatói kör és a kulturális szervezet köré épült közönség és közösség fontosságát hangsúlyozza. Ennek itt, Magyarországon is van relevanciája, még ha nem is ültethető át a modell a hazai kulturális szervezetekre egy az egyben” – számolt be Juhász Dóra.

A teljes interjút itt olvashatják.