Szerelem - Déry Tibor börtönévei a kecskeméti színpadon

Kecskeméten a Kelemen László Kamaraszínházban mutatták be szombaton Réczei Tamás Szerelem című színpadi fantáziáját, amelyet Déry Tibor börtönévei során keletkezett levelezése alapján írt.

A darabról:

A kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetőjének színpadi adaptációja Déry Tibor börtönéveiről szól, tényanyagok, dokumentumok, levelek, kihallgatási jegyzőkönyvek, cellajelentések felhasználásával.

"Amikor hozzákezdtem az íráshoz, nem tudtam, hogy ennyire éles, akár mai élő dolog is lehet a darabból" – mondta a darab írója, egyben rendezője. Hangsúlyozta, Déry Tibort a hitéért büntették meg, az 1910-es évektől kezdve igazi kommunista volt, akit az ötvenes évek vége felé, már a Kádár-rendszerben "kommunista bűnökért" ítéltek el.

"A levelezés alapján kiderül, hogy a három börtönév elég volt Déry megtöréséhez. Megírt egy olyan, lelkiismeretvizsgálat című papírt, amelyben mindent elismert, és belátta mindazt, amit nem követett el" – idézte fel Réczei Tamás a feltárt levelek tartalmát.

Mint kifejtette, 1960-as szabadulása után Déry Tibor egészen más ember lett. Az utókor szemére vetette, de talán már életében is szembesítették vele, hogy közel állt az akkori hatalomhoz, hiszen Aczél György nagyon kedvelte, és ő elfogadta az összes kiváltságot. Az író, rendező véleménye szerint nem az az érdekes, Déry a hatalomhoz közeli ember lett vagy sem, hanem az, hogy soha többet nem tudott ezzel elszámolni, elsősorban magának, de a külvilágnak sem. A darabból kiderül, hogy Déry pszichésen teljesen megzavarodott, önromboló és magát szemrehányásokkal illető, de valójában célt nem érő vívódásban élte le élete hátralévő részét, 1977-ben bekövetkezett haláláig.    

Déry Tibort Kőszegi Ákos, Böbe becenevű feleségét Téby Zita, Mamust Réti Erika, a Főkapitányt Szikszai Rémusz alakítja. Déry Tibor az első világháború után, 1918-1919 fordulóján tagja lett a Kommunista Pártnak, a Tanácsköztársaság ideje alatt beválasztották az írói direktóriumba. A tanácsköztársaság bukását követően letartóztatták.

1945-ben belépett a Kommunista Pártba, és beválasztották a Magyar Írószövetség vezetőségébe. 1948-ban Kossuth-díjat kapott, sorban jelentek meg művei. 1956 júniusában a Petőfi-köri sajtóvitában a pártvezetést egyoldalúan bíráló felszólalása után kizárták a pártból. 1956–ban Nagy Imre mellé állt, ezért 1957-ben kilencévi börtönbüntetésre ítélték. Büntetését 1961-ben felfüggesztették, majd teljes amnesztiát kapott.   Tiszteletére létrehozták a Déry Tibor-díjat, amelyet először 1984-ben adtak ki.    

A kecskeméti Katona József Színház Déry Tibor születésnapja, október 18. alkalmából különleges programmal készül. 

Kőszegi Ákos válaszolt:

- Déry életének melyik szakaszát követi végig a darab? – kérdeztük Kőszegi Ákostól.

- A darab 1956-hoz, illetve az azt követő évekhez kanyarodik vissza. Déryt a forradalomban játszott szerepe miatt kilenc év börtönre ítélték. A darab végigköveti a bebörtönzését, a kihallgatásokat, a tárgyalást, és mindezzel párhuzamosan azt, ahogy Déry kapcsolatot tart a két szeretett nővel: Böbével, a kedvessel, aki hazavárja, és az édesanyjával, akinek azt hazudja, hogy egy külföldi filmforgatás miatt van távol, mert tudja, hogy belehalna a fájdalomba, ha rájönne, hogy a fiát lecsukták. Réczei Tamás író-rendező nem csak Déry Tibor levelezését használta fel a darab megírásához, de előkutatta a kihallgatási jegyzőkönyveket és a börtöncella jelentéseket is. Meséltem az előadásról Törőcsik Marinak, aki Makk Károly Szerelem című, költői szépségű filmjében a férjét hazaváró fiatalasszonyt játszotta. Nagyon örült az ötletnek, és nagyon érdekelte az előadás.

- A börtön, az otthon, a kihallgatás, az anya otthona, a tárgyalás helyszínei közötti ide-oda mozgást is filmszerűen lehet elképzelni.

- A rendező hivatottabb lenne, hogy erről beszéljen, de annyit talán elmondhatok, hogy a jelenetek valóban filmszerűen váltakoznak, érintkeznek, sőt egymásba csúsznak. Amit a filmekben vágással oldanak meg, arra Réczei Tamás megfelelő színházi eszközöket keresett.

- Megváltoztatta a Déryről önben élő képet a darab?

- Árnyaltabb lett a róla alkotott véleményem. Amit eddig könnyű megoldásnak gondoltam, a mögött most már látni vélem mindazt a szenvedést, ami elvezetett a „könnyű” megoldáshoz, az önkritika gyakorlásához. Sem felmenteni, sem elítélni nem akarom Déryt. Láttatni akarom a meghurcolását, s ezáltal érthetőbbé tenni a személyiségét.

- A Déry-novella és a Makk Károly-film mosdatás jelenete a megtisztulás és az újrakezdés szimbóluma. De vajon tényleg lehetséges az újrakezdés?

- Ez kérdés. És az sem mellékes, hogy milyen áron. Eléd tesznek egy papírt azzal, hogy írd alá, és életben maradsz. Milyen élet az?

- Déry aláírta.

- A darab éppen azt taglalja, milyen állomásokon keresztül jut el odáig, hogy nincs más lehetősége, alá kell írni. Ő maga fogalmazta azt a levelet. De milyen előzmények után? Meghatározó jelentőségű a történelmi háttér, de engem mégsem a politikum érdekel, hanem az ember, akit megaláznak, szellemileg meghurcolnak, élőhalottá tesznek a saját elvtársai egy olyan korban, amelynek felépítésében maga is szerepet vállalt. Milyen ösztönök működnek ebben az emberben? Milyen reakciókat vált ki belőle mindez? Déry rendkívül intelligens, pontosan tudja, hogy mi történik vele. Törékeny, már-már feminin alkat, akit a kín darabokra tép. Szenvedés, fájdalom, megalázás, hiány – nagyon összetett feladat egy ilyen karaktert ábrázolni. Annál is inkább, mert sokszor csak pár mondatunk van, hogy megteremtsük a pillanatot, amelyet láttatni akarunk a nézővel. Hol az anya és az otthonmaradottak jelennek meg, hol a börtön, hol a kihallgatás, hol a tárgyalás, hol az álomvilág, hol a maga által teremtett világ, ahova elmenekül.

- Hány síkja van a darabnak?

- Millió… ami csak akkor működik, ha a különböző síkok egymásból következnek, logikusan egymásra épülnek, egymásba fonódnak. Ha ezt sikerül elérnünk, akkor nagyon izgalmas előadást láthat a közönség.

Forrás: Kecskeméti Katona József Színház, MTI