Fesztiválfőváros lehet Budapest - Vidnyánszky egyetemen nevelne kritikusokat

A főváros kulturális életét és fesztiváljainak fejlesztési lehetőségeit tekintették át a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) által az idén Kultúra Budapesten címmel megszervezett 19. Polgári Gondola előadói szombaton. Balog Zoltán (emberi erőforrás miniszter, az MPEE elnöke), Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, és Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója is értékelt, és kiderült, jövőre nemzetközi résztvevőkkel indul a Nemzeti Színházak Találkozója.

A polgári, a jobbközép oldalnak ambivalens viszonya van saját fővárosához, sokan akarnak mesterséges ellentétet kovácsolni a vidék és a főváros között. "Ha nem tudunk azoban úgy tekinteni Budapestre, mint a nemzet fővárosára, soha nem fogjuk itt otthon érezni magunkat" - hangsúlyozta az MPEE elnöke. 

A kultúráért felelős tárcát is irányító Balog Zoltán hangsúlyozta: noha vannak a fővárosban jól működő fesztiválok, Budapestnek még fel kell kerülnie a kulturális fesztiválok nemzetközi térképére.

Vidnyánszky Attila "egy izgalmas kísérlet letéteményese" a Nemzeti Színház vezetőjeként - jegyezte meg a miniszter, hozzátéve: az igazgatóváltást kísérő, méltatlan és ostoba küzdelemről nem érdemes beszélni, hiszen "nem a kultúrharcban, hanem a kultúrában vagyunk érdekeltek".

"Ha néhány dologban van elmaradásunk, az a kormányzatunk kulturális karakterének megjelenítése" - értékelt Balog Zoltán, aki szerint fontos dolgokat - így a Magyar Művészeti Akadémia megerősítését - sikerült véghez vinni, "de történhetett volna több is".

Balog Zoltán, Káel Csaba és Vidnyánszky Attila a Polgári Gondolán (fotó: Kallos Bea, MTI)

Káel Csaba, a Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatója hangsúlyozta: "elsősorban nem gazdasági, hanem identitásválságban szenvedünk, a politikai ütközetek közben mégis elfelejtünk a saját identitásunkról beszélni", a tévében, mozikban pedig csak Amerikáról szóló filmek, sorozatok mennek.

Budapest nemcsak épített örökségben gazdag, hanem az előadó-művészeti területre tekintve is: nemrég felépült a Budapest Music Center, október 22-én adják át a felújított Liszt Ferenc Zeneakadémiát, majd rövidesen az Erkel Színház és a Pesti Vigadó is megújul - emlékeztetett Káel.

A magyar főváros előadó-művészeti infrastruktúrája a felújítások után a bécsivel kerül egy szintre, a szomszédvárnak mégis huszonötször nagyobb bevétele van a kulturális turizmusból. Ezért érdemes tanulni tőlük, például abban, ahogy tematikus fesztiválokban gondolkodnak - figyelmeztetett.

A Müpa vezetőjének elmondása szerint Budapest fesztiválélete elsősorban a nyolcvanas években indult Budapesti Tavaszi Fesztiválról (BTF) volt ismert, mára ezt a szerepet átvette a Sziget, pedig a könnyűzenétől eltérően a komoly-, világ- és népzenében, a dzsesszben, a táncban nincsenek nyelvi nehézségek.

Káel Csaba bejelentette: megbízást kapott a kormánytól, hogy egy kulturális intézményvezetőkből, szakemberekből létrehozandó bizottsággal együtt dolgozzák ki Budapest nemzetközi fesztiválfővárossá fejlesztésének négyéves stratégiáját. Mint felidézte, a Müpa stratégiai partnereivel együtt már két éve elkezdett olyan kulturális csomagokat összeállítani, amelyekkel külföldieket lehet Budapestre csábítani, és ennek immár érzékelhetők az eredményei.

Jövőre rendezik meg első alkalommal a Nemzeti Színházak Találkozóját Budapesten a BTF keretében, de a tervek szerint a fesztivál más műfajok, például a film felé is nyit. Káel Csaba fontosnak nevezte a Café Budapest kortárs fesztivál ismertebbé tételét, szerinte ebben segíthet, ha a rendezvénysorozat nemcsak a kultúra, hanem például a gasztronómia terén is kínálna programokat.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója hangsúlyozta: a kulturális kormányzat nagy dolgot vitt végbe azzal, hogy módosította az előadó-művészeti törvényt, megvédve a kőszínházi struktúrát, "azt a fantasztikus kincset, amely ellen az előző törvény gátlástalan támadást indított".

Mint kiemelte, a szakma egy szűk részét érintő - sokszor valós - problémák miatt bel- és külföldről egyaránt hangos támadások érkeznek, pedig "a szakma úgynevezett alternatív és független része sokkal jobban finanszírozott itt, mint bárhol a környező országokban".

Vidnyánszky Attila úgy vélte, Budapest és a vidék szembeállítása nagyrészt mesterséges, de annak vannak komoly okai is: 2008-ban például a pályázati pénzekből 21 százalék jutott vidéki, 8 százalék határon túli és 72 százalék fővárosi színházaknak, ez mára megváltozott.

Tenni kell még azonban a színészek egzisztenciális kiszolgáltatottsága ellen, ki kellene találni nekik valamiféle életpályamodellt - vetette fel az igazgató, hozzáfűzve: újra kell gondolni az oktatást is, mert "a színházi szakemberképzést átlengi a káosz". Megemlítette, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemmel színházkritikus-képzés indítását tervezik.

Hangsúlyozta: fontos a jegybevétel, de közben egy széles réteg az anyagiak miatt nem tud eljutni színházba, ezért "minél szélesebbre kell tárni a kapukat". Közben a Nemzeti Színház teltházakkal játszik, és már külföldön is megmutatta magát: Kijev és Szatmárnémeti után az évad során Ungvárra, Munkácsra, Komáromba, Debrecenbe is ellátogat. A Nemzeti Színházak Találkozójáról az igazgató elmondta, orosz, szerb, lengyel, szlovén, litván, moldáv, román társulatoktól érkeztek pozitív visszajelzések.

Forrás: MTI