Ősbemutatóra készül a zalaegerszegi Griff Bábszínház: Jámbor Zsuzsanna Kék nagyapó története című művének feldolgozását október 18-án láthatja a közönség, és aznap tartják az azonos című verses-mesés kötet bemutatóját is.
A bábszínházban tárgyanimációval, videovetítéssel, élő- és árnyjátékkal jelenítik meg a Kék nagyapó mesevilágát. A keretjátékban négy-öt történetet mesélnek el, amelyek egy része a múlt század elején, a Nagykunságban, a Hortobágyon játszódik - ismertette a darab részleteit Jámbor József rendező szerdán, a bemutatóról tartott sajtótájékoztatón.
Beszélt arról is, hogy a történet alapjául szolgáló meséket nagynénje, Jámbor Zsuzsanna az 1930-as évek végén, hétéves korában vetette papírra. A mesékhez édesapja, idősebb Jámbor József illusztrációkat is készített. A füzet csak évtizedek múltán került elő a fiók mélyéről. A 77 esztendős Jámbor Zsuzsanna átdolgozta, újraírta a gyermekkorában kitalált a meséket, amelyekhez új történeteket talált ki.
A történet a Kék nagyapóról szól, aki bepottyant egy tintáshordóba, amely kékre színezte a bőrét. Elkeseredésében a javasasszonyhoz fordult, aki megajándékozta egy kék tollal, amelyhez utasítást is adott: hét mesét kell írnia, így a tinta átvándorol a papírra, a mesék világába, és ismét tiszta lesz a bőre - idézte fel Jámbor József.
A rendező kiemelte: a bábelőadás és a könyv egységet alkot. Az előadás látványvilágának, vizuális struktúrájának a 80 esztendővel ezelőtt készült rajzok és Farkas Julianna grafikai restaurációi egyaránt szerves részei. A történetben megelevenedik a korabeli Nagykunság, a tájegység "speciális, tiszta, egyben kontúros" világa, tájszólása, derűje, amely a múlt század derekán a pusztai népeket jellemezte.
A zalaegerszegi ősbemutatón a Kék nagyapó történetének főbb szerepeit Farkas Attila, Benkő Zsuzsanna, Szilinyi Arnold, Medgyesi Anna, Balázs László, B. Szolnok Ágnes és Báthory Gábor játssza.