"Fiatalos fesztivál a Café Budapest" - Villáminterjú Bán Teodórával

Igényes és sűrű programkínálat, újító, kísérletező szellemben – Bán Teodóra szerint többek közt ez jellemzi a Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivált, mely október 11. és 20. között különleges programokkal várja a kortárs művészet szerelmeseit. A fesztiváligazgató többek között arról mesélt, hogy 2014-ben kiterjesztenék a programkínálatot, és azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a jövőben vidéken is megjelennek majd. 

Ön váltotta Vitézy Zsófiát a Fesztivál Központ élén. Milyen célokat, küldetéseket fogalmazott meg?

A főváros vezetése és az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy olyan hosszú távú koncepció elfogadásáról döntött, mely Budapest fesztiválkínálatának kidolgozását és koordinálását egy cég által kívánja elvégezni. Ennek vezetésére Tarlós István főpolgármester úr engem javasolt. Az említett cég – mely egy szervezet keretein belül végzi majd a Budapesti Téli-, Tavaszi-, Nyári- és a Café Budapest Fesztivál irányítását – 2014-es megalakulásáig a feladatot jelenleg ellátó Budapest Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. élén váltom Vitézy Zsófiát, aki  szeptember közepétől a Brüsszeli Magyar Intézet igazgatójaként tevékenykedik. 

A főváros és a kormány több évre előre kérte egy olyan koncepció kidolgozását, mely az egész éven átívelő kulturális, összművészeti fesztiválsorozattal nemcsak az ország közönségének kulturális igényét elégíti ki magas szinten, hanem nívós programjai által biztosítja Budapest bekapcsolódását a nemzetközi kulturális vérkeringésbe is. Ennek eléréséhez az állam és a főváros biztosítja a pénzügyi-gazdasági hátteret. Az én feladatom az , hogy a cég vezetőjeként már az előkészületi folyamatokban, így a 2013-as Café Budapest, illetve a 2014-es Tavaszi Fesztivál lebonyolításában is részt vegyek. 

Ez mennyiben jelent új kihívást, a Szabad Tér Színház igazgatásához képest?

Egy dologban nagyon is egyezik a két feladat: a minőségi kultúra jegyében szervezzük a Budapesti Nyári Fesztivált rendező Szabad Tér Színház, valamint a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ eseményeit is. A feladat nem új számomra, hiszen 1991 óta fesztiválszervezéssel foglalkozom: alapítója voltam a BudaFest Nyári Zenei Fesztiválnak, majd megpályáztam a Margitszigeti- és a Városmajori Szabadtéri Színpadok vezetését, melyek az általam immár tíz éve igazgatott Budapesti Nyári Fesztivál fő játszóhelyei. A két dolog talán éppen ebben különbözik egymástól: a Szabad Tér Színháznak két állandó helyszíne van, míg a Fesztivál Központ eseményei több kulturális intézmény együttműködésén alapulnak, a programkínálat több helyszínen zajlik. 

A Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál már javában zajlik, van esetleg olyan program, melyet szívesen ajánlana a közönségnek?

A Café Budapest olyan igényes, egyedi és egyszeri programokat kínál, hogy kár lenne kihagyni, így azt javaslom az érdeklődőknek, hogy vegyék elő a naptárukat, és minél több eseményt próbáljanak bezsúfolni a napirendjükbe. A programokat úgy válogattuk, hogy azok mindegyike ünnepé tudja varázsolni a mindennapjainkat. A kínálat pedig nemcsak azoknak szól, akik egyébként is fogyasztói a kortárs művészeteknek, hanem azokat is megszólíthatja, akik esetleg most találkoznak vele először.  Így nem csak a produkciók helyszínei, de a kultkocsmák illetve a villamosmegállók is szerepet kapnak a fesztivál ideje alatt, különböző performanszokkal próbáljuk felhívni az utasok, a járókelők figyelmét a fesztiválra. A programok közül engem nagy várakozással tölt el Mundruczó Kornél és Wéber Kata ősbemutatója, a Demencia, illetve a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház és a budapesti Maladype Színház közös darabja, a Mester és Margarita, amelyet a Nemzeti Színházban mutatnak be. De itt van a Monodráma Fesztivál is, amelynek a Bárka Színház ad helyet, és nagy érdeklődésre tarthat számot a Kortárs Galériák Éjszakája is. 

Ez egy sokkal kísérletezőbb fesztivál, mint a Tavaszi- vagy a Nyári Fesztivál. Mennyire tervezik a jövőben bővíteni a fesztiválok műfaji- és programkínálatát?

Nemcsak a programokat, hanem a helyszíneket illetően is évről évre bővül a kínálat. A Café Budapest esetében egy dinamikus, fiatalos fesztiválról beszélünk; az új cégnek az a célkitűzése, hogy a Tavaszi Fesztivál is – ami talán az idősebb korosztálynak szóló, komolyabb programkínálattal rendelkezik – nyitottabbá váljon a különböző korosztályok és műfajok felé. A kínálat gazdagodásával szeretnénk egy szélesebb réteget megszólítani, és már a 2014-es Tavaszi Fesztivál is ennek a nyitásnak a jegyében zajlik majd. A korszerűsödés jegyében még inkább kilépünk a koncert- és színháztermek falai közül, és a köztereken lepjük meg közönségünket. Terveink szerint a 4-es metró megnyitását követően koncerteket tartunk az állomásokon. Ez különleges élményt nyújt majd, a produkciókkal elsősorban azoknak szeretnénk kedveskedni, akik nem jutnak el a Zeneakadémiára vagy az Operaházba. 

A fesztiválokat vidéki városokra is kiterjesztenék a jövőben? 

Nem zárkózhatunk el ettől, hiszen a nagy vidéki városaink egytől-egyig fontos történelmi és kulturális értékkel bírnak, így akár tematikus helyszínként is megjelenhetnek a jövőben. Nem túlzás azonban azt állítani, hogy Budapest Európa egyik kulturális fővárosa, és az adottságait kihasználva bekapcsolódhatunk a nemzetközi kulturális vérkeringésbe. 

Mennyire időszerű a Tavaszi Fesztiválra gondolni most? 

Az előkészítő munkálatok már javában folynak, már szeptemberben ki kellett dolgoznunk a 2014-es Tavaszi Fesztivál támogatására vonatkozó koncepciót, ezt nemrég nyújtottuk be a minisztériumhoz. A helyszínekkel, a partnerekkel és a művészekkel elkezdődtek az egyeztetések, sőt a felkért társulatok nagyrésze már vissza is jelzett. Tehát nyugodtan kijelenthetem, hogy a szervezést tekintve nem állunk rosszul. Sőt, ahhoz képest, hogy szeptember 11-én érkeztem a Fesztivál Központba, mondhatni, nagyon is jól haladunk.