Kováts Adél többek közt a társulati hűségről és színészek pőolitikai szerepvállalásáról beszélt a Magyar Narancsnak. Lapszemle.
"Ahhoz, hogy az ember otthagyjon egy helyzetet, ki kell mondania, hogy 'itt már nem jó nekem, és ez nem az én hibám, ennél többet már nem tudok tenni'. De én szívós alkat vagyok, szeretek megdolgozni a dolgokért. És hiszek a társulati létezésben, és abban, hogy a műhelymunkához kell egy folyamatos, tartós állapot. Nekem ez a helyben maradás, úgy érzem, elmélyülést hozott" - fogalmazott Kováts Adél arra kérdésre, miért alakult úgy, hogy pályafutása alatt csak két színház tagja volt, és immmár 20 éve a Radnóti Színház társulatát erősíti.
Fotó: nlcafe.hu
"A magánéletemben nehezen tudom túltenni magam bizonyos dolgokon, de a szakmai életemben ez nincs így. Költözés után megtaláltam Ruszt József és Szikora János egy-egy levelét: mind a ketten édes-bús, nagyon kedves sorokat írtak arról, hogy nem adott ki az akkori Nemzeti Színházból Vámos László, mert nélkülözhetetlen voltam azokban a még többnyire kis szerepekben. Elgondolkodtam, hogy mi lett volna, ha akkor elmegyek Szolnokra vagy Zalaegerszegre – de az ilyesmi nem visz előre" - mesélte Kováts Adél.
A kérdésre, feladata-e egy ismert színésznek kiállni politikával kapcsolatos ügyekért, Kováts Adél így felelt: "Válasszuk ketté a dolgokat. Általánosan nem lehet kimondani, hogy kinek mi a feladata. A színész: színész, ez a foglalkozása – attól, hogy megismerik az utcán, még nem muszáj elmondania, hogy mi a véleménye bármiről is. De ha erre belső késztetést érez, és megteszi, azzal nyilvánvalóan számolnia kell, hogy annak lesz visszhangja. Én pont ezért beszéltem sokszor a saját életemmel kapcsolatban olyan dolgokról, amikről úgy gondoltam, hogy segíthetek vele másokon, vagy az arcomat adtam fontos kezdeményezésekhez. A politika itt és most sokkal ingoványosabb terület. Szerintem nem jó, ha egy színész megosztóvá válik, hiszen az a küldetése, hogy a teljes nézőtérnek egy felhőtlen vagy elgondolkodtató estét szerezzen" - hangsúlyozta a színésznő, hozzátéve, hogy néha viszont épp az a jó, ha maga az előadás megosztó.
A teljes interjú itt olvasható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.