A világ immár a szörnyeké - Családi musical a Spirit Színház műsorán

Kétfelvonásos családi musicalt mutat be a Spirit Színház október 19-én az Erzsébetligeti Színházban. A Szalóky Dániel által rendezett darabban Botos Éva, Bardóczy Attila és Vásári Mónika szerepel.

Darabismertető:

A világon mindenütt a szörnyek uralkodnak. A kerek erdő közepében van egy tisztás, ahol még nincs hatalmuk. Itt az erdei manók alkalmanként összegyűlnek és teázgatás közben a világ legnagyobb könyvtárát őrző Nagy Mesemondótól hallgatnak meséket. De őket is riogatják már. Már van, aki Kivándorlásra gondol. Ekkor érkezik hozzájuk Csatang, a tőlük elcsatangolt régi barátjuk. Az ő szavára a Nagy Mesemondó, akiből az idők folyamán Félőlény lett, kibújik barlangjából. Megtudja, hogy az ő könyvtára az, mely távol tartja a szörnyeket lakhelyüktől, hiszen a bennük lévő történetekben a jó mindig diadalt arat a rossz fölött. Elindul hát, hogy félelmét leküzdve megmentse a kiserdőt, barátait, és persze önmagát. Hősünk legyőzi félelmét, nyer a gonoszok fölött, és visszatér mesélni a tisztásra…

Békés Pál ajánlója a darab elé:

Ebben a mesében a világ immár a szörnyeké; a régi, szép „aranykort" már csak a Kiserdővé zsugorodott Nagy Kerek Erdő idézi. Kies nyugalmát több baljós előjel is zavarja. Először is nap, mint nap megjelenik az égen a kémszörny, aki baromi rusnya, és orcátlanul megáll lebegni a tisztás felett, és pofátlanul fürkész, kurkász, bámul azzal a sok csipás, de legalább dülledt szemével, és úgy kukkol ám, hogy a Kiserdő lakóit a frász kitöri tőle. Aztán minden érthető ok nélkül kidől a nagy, az égigérő Tölgyfa, a szörnytelen, vagyis szabad világ eddig oly büszke jelképe. És végül ott van maga a Félőlény is, aki azóta, hogy a szörnyek terjeszkedni kezdtek a Földön, annyira megijedt, hogy bezárkózott az odu-lakásába, mit bezárkózott, száz lakattal, zárral rekesztette kívül a világot, mi több, belülről még magára is szegelte az ajtót, és nem is tesz mást, csak fél, meg fél, meg fél, fő-, mellék- és félállásban reszket. Belátható, ennyit azért tényleg nehéz kibírni idegekkel. Rakonc és Porhany, a Félőlény két barátja nem is nagyon bírják.

Aztán egy mégis csak szépnek induló napon megjelenik Félőlény harmadik barátja is, Csatang, aki - ahogy a nevében is benne van, vándorútra indult azon a napon, amikor a szörnyek inváziójának hírét a Kiserdő felé sodorta a gonosz északi szél. Csatang megmentőként érkezik, ám hamar az ellenkezője derül ki róla… Mert Csatang valójában már maga is szörny, méghozzá főszörny, aki magára vállalta azt a megtisztelő feladatot, hogy a Félőlényt kicsalja az odújából, és ráveszi, maga is álljon be szörnynek. Ezzel a Kiserdő elveszti védő szellemét, a Földön a szörnylét teljessé válik. De nem úgy lesz ám az! Hogy akkor hogyan lesz? Ezt azért se mesélem el! Na jó. Annyit azért elárulok, miért olyan fontos a Félőlény személye az őfőszörnyeségek szemében. Nahát, mert a Félőlénynek van egy könyvtára, a könyvtárában sok-sok mese, a sok-sok mese pedig arról szól, mint tudjuk, hogy a gonoszoknak a mesék végén tutira annyi lesz.

És mert ez le van írva, akkor ez is a világ, sőt, ez A VILÁG, és amíg ezeket a meséket mondja valaki, vagy akár ha nem mondja, de mondhatja, csak a kezébe kell vennie az egyik könyvet a sok közül, és már olvashatja is fennhangon, mondjuk teázás közben, addig a szörnyek világa csak rút látszat, illúzió, kamu. Szóval erre megy ki a játék. De hogy közben miért jó szörnynek lenni, szörnnyé válni? Ez a jó kérdés. Pláne akkor, ha a szörnylét első benyomásra szimpatikus. Először is, ha már majdnem mindenki szörnnyé változott, akkor nem túl biztonságos kilógni a sorból. Másodszor olyan kellemes különösebb gond nélkül csak úgy az életet végigdagonyázni. A fenének se kell a baj, ha mi nem keressük, ő se keres minket. Hogy közben az emberből szörny, vagyis akárki válik? Na és? Talán mégis érezzük, hogy valami mégse stimmel. Ahogy érzi ezt a Félőlény is. És mert rájön, hogy a szörnyektől nem kell félni, sőt, éppen hogy félni nem kell tőlük, mert akkor bizony tehetetlenek, félőlényből újra Élőlény lesz, és mit sem törődve azzal, hogy a könyveit elégették, ismét mesemondásba fog, ahol a gonosz akármennyit ármánykodhat, a végén akkor is annyi lesz neki.

A rendező, Szalóky Dániel gondolatai:

A darabválasztásban több szempontot vettünk figyelembe. Mindenképpen több generációs több szereplős darabot kerestünk. Feltétel volt még, hogy magyar szerzők műve legyen. Témaválasztásban gyerekeknek és felnőtteknek egyformán szóljon. Életre szóló tanulsággal rendelkezzen, színvonalas, modern és fülbemászó zenével.
…És hogy miről szól?

Azt hiszem felesleges magyarázni, gyerekkorunk védettségéből kitekintve, a külvilágban csupa rémisztő dolgot tapasztalunk: iskolai, munkahelyi hierarchia, rivalizálások, hivatali packázások, politika). Az otthon, a családi kör, a barátok nyújtotta biztonság mellett, a könyv-, a nyelvi kultúra hatalmáról szól a darab, és arról, ha úrrá tudunk lenni félelmeinken, azzal másoknak is tudunk segíteni.
Alaptörténet óvodás kortól élvezhető mesemusical, de akár magyar órákon is feldolgozható üzenetei miatt, iskolásoknak is ajánlom. Nem beszélve a mesében rejlő személyiség fejlődést hordozó áthallásokról.