Október 19-én mutatta be a Katona József Színház Ödön von Horváth A végítélet napja című művét Bagossy László rendezésében.
A rendező az MTI-nek elmondta: amellett, hogy Ödön von Horváth nagyon aktuális, a kedvenc szerzője is. "A kor, amelyben működött, számos hasonlóságot, párhuzamot mutat a mostani korunkkal, illetve a darabban olyan írói erények, tehetség jelenik meg, amely átível mindenféle korszakokon" - fogalmazott a rendező.
Bagossy László szerint egészen különleges szerzőről van szó, aki egyben mindig igazi feladványt, szakmai kihívást is jelent. "Különös humora van, mindig izgalmasan keveri a színeket, soha nem billen át önsajnáló pátoszba, mindig a kispolgári figurák bornírtsága színezi történeteit" - jegyezte meg a rendező, aki szerint a jó művek éppen talányosságuk, összetettségük, bonyolultságuk miatt ragadják meg az embert.
Miért pont most vetted elő A végítélet napját? Mitől lesz mai ez a mű?
Horváth művei a húszas-harmincas évek társadalmi-gazdasági válságának idején születtek, egy olyan korban, ami hasonló feszültségeket hordozott és hasonló problémákat mutatott, mint a mi korunk. Nem írtuk át a darab szövegét, nem próbáltuk meg a mába transzformálni a szituációkat, hiszen ennek nem éreztük szükségét. Az aktualitás fontos tényező a színpadon, de veszélyes is lehet, mert könnyen válik művészietlenné. Természetesen csináltam én is olyan előadásokat, amelyekben az aktuálpolitikai borzongás fontos szerepet játszik, pl. a Heldenplatzban is ilyen, de az egy nagyon magas színvonalú, irodalmi szövegbe van beágyazva.
Közel áll hozzád Ödön von Horváth munkássága?
Szerencsésnek érzem magam, hogy a tavalyi Thomas Bernhard-rendezésem után most a másik nagy kedvencemmel, Ödön von Horváthtal tölthetem együtt az időt. Nagyon szeretem azt, ahogyan gondolkodik. Remélem, hogy a korábbi munkáimból, mondjuk a Kasimir és Karolinéből származó tapasztalataim egy kicsit ide is beszivárognak.
Mi a készülő előadás műfaja?
Színműnek íródott, hét képben. Az utcán látható plakátokon nagyon bombasztikusnak tűnik a címe, de a mű filozófiája sokkal árnyaltabb, mint egy hollywoodi sikerfilmé. A történet tele van titkokkal és hiátusokkal, ezért én legszívesebben balladának nevezném.
Miben más a Katona színészeivel dolgozni, mint más társulattal?
A Katona társulata kiemelkedő minőségű társulat. Szerencsésnek érzem magam, amiért az elmúlt években nagyon jó csapatokban dolgozhattam, például az Örkény István Színházban vagy az év első felében a Litván Nemzeti Színházban. Sokszor volt alkalmam megtapasztalni azt az inspiráló helyzetet, amikor nagyon tehetséges emberek vesznek körül. Úgy gondolom, hogy a Katona is egy világszínvonalú hely, és most is nagyon jó ezekre a tehetséges emberekre támaszkodni.
Szerző: Csikós Kornélia
A próbákról képekben:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Fordította: Thurzó Gábor
Thomas Hudetz, állomásfőnök: Keresztes Tamás
Hudetzné, a felesége: Fullajtár Andrea
Alfons, Hudetzné fivére, drogériatulajdonos: Elek Ferenc
Vendéglős, "A vademberhez" címzett fogadó tulajdonosa: Ujlaki Dénes
Anna, a leánya: Pálmai Anna
Ferdinand, Anna vőlegénye, mészáros egy másik faluban: Ötvös András
Leni, pincérnő "A vadember"-nél: Kiss Eszter
Leimgruberné: Jordán Adél
Favágó; Bakter: Bán János
Ügynök; Egy vendég; Pokorny, megboldogult mozdonyvezető: Vajdai Vilmos
Csendőr: Rajkai Zoltán
Kohut, fűtő: Takátsy Péter
Ügyész; Zenész: Kocsis Gergely
Nyomozó; Zenész: Tasnádi Bence
Zongorista: Darvas Ferenc m.v. / Darvas Kristóf m.v.
Továbbá: Héricz Anna, Pilinszki Edit, Brusznyiczky János, Nagy Lajos
Díszlet: Bagossy Levente m.v.
Jelmez: Ignjatovic Kristina m.v.
Zenei vezető: Darvas Ferenc m.v.
Dramaturg: Török Tamara
Asszisztens: Tóth Judit
Rendező: Bagossy László m.v.
Forrás: MTI