Október 25-én mutatja be új, Művház című színházi sorozatát a Jurányiban Dömötör András és Kovács Dániel rendezők. Ennek kapcsán adtak villáminterjút.
A Katonában a Gondnokságot rendeztétek együtt. Honnan jött a közös munka ötlete?
Dániel: Még a főiskoláról ismerjük egymást, de a Katona Kamrában üldögélve került szóba, hogy jó lenne együtt dolgozni. Máté Gábor pedig épp szólt, hogy üres a Sufni, úgyhogy elkezdtünk azon gondolkodni, mit is lehetne ott megvalósítani.
András: Szerintem én már korábban megkerestelek, hogy csináljunk együtt valami független dolgot...
Dániel: Csak arra emlékszem, hogy aláírtam neked egy szándéknyilatkozatot...
András: Mindegy, akkor nem tudjuk.
Dániel: Valahogy összekeveredtünk. Az biztos, hogy Andris keresett meg.
András: Bizonyos szempontból furcsa alkotótársi viszony a miénk, hiszen nem egy barátságból alakult ki. Abban az időszakban találkoztunk, amikor azt éreztem, hogy jó lenne találni egy rendezőt, akivel együtt lehet gondolkodni a színházról. A főiskolai vizsgaelőadásokat nézve megtetszettek Dani munkái, és úgy tűnt, hogy hasonló világok, azonos tematikájú dolgok érdekelnek minket, ezért megkerestem.
A Művház műfaji meghatározása: színházi szitcom. Mit jelent ez a fogalom?
Dániel: A színházi sitcom egy folytatásos színházi előadást takar, ami részben a kabaré hagyományaiból merít: állandó szereplői vannak, akik mindig reflektálnak az elmúlt hónap, illetve az előző epizód történéseire. Ehhez, a Művház sorozat aktualitásokat tartalmazó részéhez bárki, bármikor tud kapcsolódni.
András: Igyekszünk majd a nézőket mindenféle módon tájékoztatni a korábbi epizódok eseményeiről. Szeretnénk, hogy az is tudja élvezni a sorozatot, aki nem követi az elejétől kezdve. Minden rész előtt vetítünk majd összefoglalókat, és ahogy a Gondnokság idején, most is a terveink közt szerepel, hogy hozzáférhetővé tegyük az előadásról készült felvételeket.
Hogyan készül a Művház?
Dániel: Először is írtunk egy mitológiáját: megteremtettük a közeget, amelyben a történetünk játszódik, kijelöltük a főbb irányvonalakat és azt, hogy hova futhat ki a történet a nyolcadik előadás során. A színészek azonban csak szinopszisokat és karakterábrázolásokat kapnak tőlünk, a konkrét szöveg az előadást megelőző 3-4 próbán jön létre. Ez egy rapid műfaj: iszonyú nagy koncentrációt, energiát és fantáziát igényel a színészektőll, akik ennek ellenére – vagy épp ezért nagyon szokták élvezni, hiszen ez a fajta munka pumpálja az alkotókba az adrenalint.
Milyen kérdések körül fog forogni a Művház története?
András: Azt szeretnénk, hogy a Művház metaforája legyen mindannak, amiben élünk. A kulturális élet változásaiban jól megfoghatók a társadalmi események, és itt kultúrát teremteni vagy fogyasztani akaró embereket fogunk látni.
Dániel: Az általunk elképzelt vidéki kisvárosban, Kopjáson ugyanazok a politikai és közéleti események történnek, mint a valóságban. A Művház pedig tele van haza menni nem akaró, ücsörgő emberekkel. Ők megbeszélik mindazt, ami itthon vagy a nagyvilágban történik, és ahogy az évad halad előre, egyre jobban bele is bonyolódnak – akaratukon kívül – az őket foglalkoztató eseményekbe.
Kik fognak a sorozatban szerepelni?
András: Az első részben például Mészáros Piroska, Vajda Milán, Schruff Milán, Tamási Zoltán, Szilágyi Csenge, Makranczi Zalán, Stefanovics Angéla és Futó Balázs. A sorozattal az is a célunk, hogy egy "átjárható produkciót" hozzunk létre, a Jurányi Inkubátorházban dolgozó összes művésznek van lehetősége arra, hogy részt vegyen ebben az előadássorozatban, az itt lévő csapatok bármikor beugorhatnak egy-egy epizódba. Tehát az állandó színészek mellett feltűnnek majd a Jurányi alkotói is.
USzerk. Színház.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.