Zenés utazás Kálmán Imrével és díjeső az Operettben

A Budapesti Operettszínházban már hagyománynak számít az a gálaműsor, amellyel október 24-én megemlékeznek a Magyar Operett Napjáról; ezen az estén adják át az Operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó díjait is. A jeles naphoz mindig társul egy kiemelkedő, az operett világához kapcsolódó esemény, idén az ünnepi este egy könyvbemutatóval kezdődött.

"A Budapesti Operettszínházban mindig törekszünk arra, hogy a Magyar Operett Napjáról méltóképpen emlékezzünk meg, keressük azokat a lehetőségeket, amelyek még ünnepélyesebbé teszik ezt a napot" - mondta a színház direktora, Kerényi Miklós Gábor az október 24-i ünnepi est nyitórendezvényén, ahol Winkler Gábor: Operett, Szubjektív kalauz egy varázslatos világban című könyvét mutatták be. „A sokrétű, gazdag kétkötetes műről van szó, ami rengeteg információt tartalmaz, de azért is nagyon izgalmas, mert megmutatja, hogy az évek során mennyi kísérlet folyt arra, hogy olyan zenés színházi produkciók és alkotások szülessenek, amelyek a legszélesebb közönségre is képesek hatni” – emelte ki a direktor az október 24-i rendezvényen.

Az Operett Napja Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulója, idén egy szomorú eseményhez kapcsolódott, hiszen október 30-án lesz 60 éve, hogy elhunyt az „Operettkirály”: Kálmán Imre. Ezért az idei gála „Az operett koronázatlan királya – Kálmán Imre” címet kapta. A nézők beleshettek a komponista műveinek összes helyszínére, ahová a Budapesti Operettszínház művészei a zeneszerző legnépszerűbb dallamaival kalauzolták őket. Jártak az Orfeumban, a szép leányok és az örök mulatság otthonában, az utcán, kaszárnyák közelében, ahol ugyanolyan érzelmek dúlnak, mint a palotákban vagy a színházak kulisszái mögött, és a csárdában, ahol sírva-nevetve, igazán magyarosan-operettesen lehet vigadni. Felcsendültek többek közt A Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, A Cirkuszhercegnő, A Bajadér, A montmartre-i ibolya vagy A cigányprímás ismert melódiái. A helyszín – és zeneváltások között a két műsorvezető, Janza Kata és Brasch Bence anekdotákkal idézték fel Kálmán Imre életéből.

A rendezvényen Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház direktora elmondta, úgy érzi, hogy a Musica Hungarica Kiadóval közösen sikerült hagyományt teremteniük a Magyar Operett Napjával. „Ennek a hagyománynak a jegyében próbáljuk népszerűsíteni az operett játszást nem csak Magyarországon, hanem világszerte, nem csak a fellépésekkel, előadásokkal, hanem különböző rendezvényekkel is. A legközelebbi ilyen esemény a november 3-i Rökk Marika Gála lesz, ahol a magyar zenés színház és revü egyik legkiemelkedőbb egyéniségére emlékezünk, aki 100 éve született” - számolt be a direktor. Azt is hangsúlyozta, hogy bár a Budapesti Operettszínházban fontosnak tartják a hagyományokat, de igyekeznek a jelenben élni, és mindent megtesznek azért, hogy az operett ne egy muzeális, hanem egy élő, népszerű műfaj maradjon.

A gálaműsor mellett az is hagyománnyá vált, hogy október 24-én több kategóriában adják át a Budapesti Operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó elismeréseit az elmúlt évad kiemelkedő művészeinek. Kerényi Miklós Gábor szerint az elismerés rangját jelzi az is, hogy a díjakat a mindenkori kultúráért felelős minisztérium képviselője adja át.

Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára beszédében színháztörténeti tényként említette, hogy egyetlen műfaj sem épült be olyan szervesen a magyar színházi életbe, mint az operett. „Régebben megpróbálták temetni az operettet, ki-ki a maga módján, volt aki szomorúan, volt, aki lesajnálóan, ám az operett mégis szívósnak bizonyult, és minden változást túlélt. A Budapesti Operettszínház jóvoltából pedig, talán ma éppoly népszerű, mint születése pillanatában volt” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Hammerstein Judit felidézte, hogy nemzetközi kutatások szerint nincsen olyan perc, amikor valahol a világban, színpadon, televízióban vagy rádióban ne csendülne fel magyar operettdallam. „Büszkének kell lennünk arra, hogy van egy olyan műfaj, egy olyan zenei stílus, amelyet bárhol is hallgatnak a világban, a magyarokkal azonosítják - köszönhetően Lehár Ferencnek, Kálmán Imrének, Ábrahám Pálnak, Huszka Jenőnek, és természetesen a mai magyar operettjátszásnak”  - fogalmazott a politikus.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány régóta nemzeti intézményként tekint az Operettszínházra, ezért is kezdte meg a tárgyalásokat a fővárossal, hogy átvegye a fenntartói feladatokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársa emlékeztetett arra is, hogy pont egy hónapja ült össze az a bizottság, amely úgy határozott, hogy a magyar operettet besorolja a Magyar Értéktárba, amely lehetővé teszi, hogy a későbbiekben hungarikummá nyilvánítsák az operettet. „Fontosnak tartjuk, hogy elismerjük azokat a művészeket, akik sokat tesznek annak érdekében, hogy ez a teátrum jól működjön, és méltóképpen mutassa be az operettet, valamint a mai utódok sikerműveit” – tette hozzá Hammerstein Judit. A díjak nem is maradtak el, hat kategóriában vehették át a művészek az elismeréseket.

Az év operett színésze díjjal Bordás Barbarát jutalmazták, aki az elmúlt évadban a Marica grófnő címszerepében varázsolta el a közönséget, csakúgy, mint a szegedi szabadtéri Leányvásár produkciójában, a Bohém Castingban vagy A Csárdáskirálynőben. Személyében az utóbbi évek legígéretesebb operettsztárját köszöntötték csütörtök este.

Az év musical színésze Szulák Andrea lett, aki évek óta szerepel nagy sikerrel az Operettszínház színpadán, ám az elmúlt évadban bemutatott Ghost Oda Mae Brownjaként olyan lenyűgöző színészi és énekesi produkciót nyújt, amely hangos ovációra készteti a nézőket.

Az évad legígéretesebb ifjú művészének járó elismerést, a Marsallbot-díjat Brasch Bence vehette át a tavalyi díjazottól, Kocsis Dénestől. Az indoklás szerint, Brasch Bence egyre nagyobb szerepekben bizonyít. Sikeres Mercutio alakítása után az Ördögölő Józsiásban Villikó szerepe következett, a Ghostban pedig Szabó P. Szilveszter mellett bizonyította rátermettségét Metró Szellemként. 

A Bársony Rózsi emlékgyűrű, amely az Operett valamikori híres szubrettjének is emléket állít, idén Dancs Annamari ujjára került. A fiatal színésznő két éve Sepsiszentgyörgyről érkezett a Budapesti Operettszínházba, ahol hamar a közönség kedvencévé vált, hiszen operettekben és musicalekben is sikeres alakításokat nyújt. A Marica grófnő Lizája és A Csárdásirálynő Stázijaként bebizonyította, hogy a magyar szubrett-hagyományok méltó örököse és folytatója.

A Főigazgatói nagydíjat olyan személyeknek ítélik oda, akik sokat tettek és tesznek a magyar operettért, és általában ezért a műfajért. Idén ezt az elismerést Kerényi Miklós Gábor Kálmán Yvonne-nak nyújtotta át. Kálmán Imre lánya, aki nemzetközi szinten is szószólója a zenés színház ügyének, meghatottan mondott köszönetet az Operettszínház minden művészének és dolgozójának a munkájukért, amellyel az operettjátszás hagyományát, és édesapja emlékét is őrzik, és hozzátette: az Operettszínházat az otthonának érzi.

Éliás Tibor, a Musica Hungarica Kiadó igazgatója elmondta, szerették volna még életükben elismerni azon művészek munkáját, akik nagyot alkottak az operett nehéz, összetett műfajában, ezért született meg az Életműdíj, amelyet Bede-Fazekas Csabának, a Győri Nemzeti Színház művészének ítéltek oda. 

„Bede-Fazekas Csaba 50 éve van a pályán, 45 éve egy színpadon játszik, az évek során pedig operában, operettben és prózai darabban egyaránt bizonyította tehetségét. A János vitézzel kezdte, és ma is a János vitézben játszik, mint Bagó. Hosszú pályáján nagyon sokat tett azért, hogy az operett megbecsült műfaj legyen” – méltatta az Életmű-díjast Éliás Tibor.

„Pályafutásom 50 éve alatt hányszor hallottam, hogy ez a műfaja elavult, nincsen rá szükség, ám amíg érző, szívből daloló emberek és a ma estihez hasonló előadások lesznek, addig az operett örökké élni fog. Nincs is más kívánságom, csak addig szeretnék élni, ameddig az operett él” – mondta Bede-Fazekas Csaba.

Szerző: Kodova Michaela / Színház.hu