Újra Szegeden a Mária főhadnagy

A Mária főhadnagy című nagyoperett november 8-án, és 9-én ismét műsoron lesz a Szegedi Nemzeti Színházban. 

A bemutatóról

Az operett premierjét 1942. szeptember 24-én tartották, Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Kiss Manyi voltak a bemutató abszolút sztárjai. A premier kirobbanó sikerszériát jósolt, ám a szabadság kérdése – úgy tűnik – kínos témának bizonyult. A Kultuszminisztérium a darab betiltása mellett döntött. Rövid és protekciótól sem mentes közbenjárásokkal Huszka Jenő és Fényes Szabolcs elérte, hogy a kultusztárca egy autentikus képviselője és a Propaganda Minisztérium egy döntéshozó tagja megnézze a darabot, amelyből addigra kikerült néhány kritikusnak tekinthető sor. A különelőadást követően aztán zöld utat kapott az operett, és most már semmi sem állíthatta meg a sikersorozatot. Egy év alatt több mint kétszázötven előadást játszottak a Mária főhadnagyból.

Huszka és Szeged

1875. április 24-én született Szegeden. Nyolcéves korában a szegedi Városi Zenede tanulója lett. Az első évzáró vizsgán ő aratta hegedűjátékával a legnagyobb sikert. Később, a harma- dik évfolyam záróhangversenyén, úgy adta elő Bériot művét, hogy a helyi lap elismeréssel emlékezett meg tehetségéről:
„Szommer Endre legügyesebb tanítványa, Huszka Jenő kétségkívül az intézetnek egyik legkiválóbb tehetségű növendéke. A jeles kisfiú Bériot 7. hangversenyét adta elő, s korához mért készültsége és ér- telmes játéka úgy az intézetnek, mint különösen tanárának valóban becsületére válik. Kívánjuk, hogy a közönség elismerése szolgáljon a kis Huszkának ösztönzésül a további fokozott szorgalomra, s ak- kor eljön az idő, amikor majd díszére válik az intézetnek, amelynek így hálálhatja meg legjobban, amit érte tett..." (Szegedi Híradó, 1886.)
Érettségi után Pestre ment joghallgatónak, de közben beíratkozott a Zeneakadémiára is. 1896-ban végzett mind jogi, mind zenei tanulmányaival. Legnépszerűbb művei: a Bob herceg, a Gül baba, a Mária főhadnagy és a Lili bárónő.

Lebstück Mária

Lebstück Mária Zágrábban született 1830-ban. Egészen fiatalon került Bécsbe szüleinek gazdag rokonaihoz. Amikor 1848-ban kitört a márciusi forradalom, a szabadság eszméje olyannyira lelkesítette Máriát, hogy férfiruhát öltött, fegyvert ragadott, és beállt az egyetemi légióba. Felmerül a kérdés, hogy lehet az, hogy senkinek nem szúrt szemet egy női katona. Mária nem igazán volt szemrevaló teremtés, férfiruhában, csákóval a fején hiteles férfi vált belőle. Férfinak is tekintette mindenki, Károly- ként emlegetve. Részt vett a torlaszharcokban, az utcai ütköze- tekben, az ostromokban és a csatákban. Érdemeiért hadnaggyá majd főhadnaggyá léptették elő.
Amikor Komárom felszabadítása után Budapest alá vonult a magyar derékhad, Károlyt Jónák József tüzér őrnagy mellé osztot- ták be. A Gellért-hegy ormán Mária-Károly beleszeretett a hősi- es tüzér parancsnokba. 1849 júliusában a harctéren ment hozzá szerelméhez, de azt követően sem hagyott fel addigi életével.A szabadságharc bukása után hat hónapig az aradi várban raboskodott, itt szülte meg fiát, Jónák Pált. Rokonai közbenjá- rására szabadon engedték, de kiutasították Magyarországról. Férje meghalt a fogságban, Mária pedig özvegyen maradva, fiával együtt hazament a szülői házba, Zágrábba. A beilleszke- dés nem ment könnyen. Ha Mária megjelent az utcán, szidták, gúnyolták, kővel, sárral dobálták, lúggal leöntötték. Három év után nem bírta tovább, visszaköltözött Magyarországra, és újból férjhez ment, Pasch Gyula festőművészhez. 1880-ban fiához költözött Újpestre. Ott halt meg 1892-ben.

Forrás: Szegedi Nemzeti Színház