November 8-án debütál Babarczy László rendezésében a zalaegerszegi színházban Szálinger Balázs új darabja, a Köztársaság, melynek ősbemutatóját Székelyudvarhelyen tartották.
Babarczy László rendező szavaival a darabról:
A zalai származású szerző, Szálinger Balázs Suetonius római életrajzíró által lejegyzett történetet dolgoz fel darabjában, miszerint Kr.e. 75-ben a fiatal Caesar elhatározta, hogy retorikai tanulmányok folytatása céljából Rodoszra utazik, útközben azonban Pharmakusza szigetén kalózok fogságába esett.
Rendkívüli politikai képességekkel rendelkezett a zsenge korú Gaius Julius Caeser, és – ahogy a történetből majd kiderül – a könyörületesség sem tartozott erényei közé.
Caesart – később persze – ennél sokkal súlyosabb „kalandok” tették halhatatlan történelmi figurává, és – mint ránk maradt – a római köztársaság elsőszámú sírásójává, de ez a sztori a kezdő politikust ragyogó fénybe állítja, szinte túlságosan is ragyogóba.
Igencsak rejtélyes életrajza miatt néhány történész feltételezi, mivel hiteles bizonyítékok nemigen vannak, hogy az egész történet csak kitaláció, esetleg maga a hős agyalta ki, hiszen Caesar később is szívesen gondoskodott saját tetteinek propagandájáról.
Nem tudhatjuk, és valószínű soha nem is fogjuk megtudni az igazságot.
A történelem emberi szereplőinek tetteit nem ismerjük, csak az ezekről szóló legendákat – egyesek így vélekednek.
Konkrétan: a történelem, amit ismerni vélünk, nem más, mint legendák gyűjteménye.
Szálinger Balázs a műről:
A Színházi Dramaturgok Céhe által a tavalyi év drámájának választott Köztársaság című színműről így nyilatkozott a szerző:
Sokat sejtető a darab címe….
– A huszonéves Iulius Caesar egyszer kalózfogságba esett, több történetíró is beszélt erről, ténynek is felfoghatjuk. Kiváltotta magát, és a legenda szerint olyan öntudatos volt, hogy a rabság ideje alatt szinte rendet tartott a kalózok között. A darabban a kalózvezérrel kerül szoros kapcsolatba, és sokat tanul tőle – amiket (sejteti a furfangos 21. századi szerzőcske) később használni is fog a nagypolitikában. Az alap persze az analógia: fiatalember egy rohadó köztársaságban. Nyilván a cím egyből vonzza az egyéb értelmezéseket, de ez teljesen természetes, főleg egy mai Magyarországon. A Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT) volt belőle felolvasószínház, Laboda Kornél rendezésében. Februárban mutatták be a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban, Telihay Péter rendezésében, majd, a tervek szerint Zalaegerszegen.
– Véleményed szerint milyen a mai magyar dráma helyzet? Érdekli-e a közönséget a kortárs dráma?
– A szépirodalom felől tudom csak megközelíteni. Nem tudom, hogy maga a színház a korábbiakhoz képest népszerűbb-e vagy sem, az viszont biztos, hogy a színházon keresztül a költészet igenis népszerűbb lehet. Verses darabról van szó, olyan versbetétekkel, amelyek akár verseskötetben is szerepelhetnek: a szegény, gyanútlan néző megveszi a jegyét, és akár „kellemetlen béka”, akár nem, megkapja a verset is. Egy teltházas előadáson például több embert tudok megszólítani versekkel, mint a köteteken keresztül.
– Ezért választottad ezt a műfajt?
– Ezért is, de nem csak: eleve voltak történeteim. Mivel az eszköz nálam csak a vers, ha tehát van történetem, akkor két utam van: a verses epika vagy a verses dráma. Mindkettőt művelem. (Forrás: szabadsag.ro)
Köztársaság
Szereposztás:
GAIUS, római patrícius, szenátor - Vékes Csaba m.v.
HARISZTEÁSZ, görög kalózvezér, római polgár - Farkas Ignác Jászai-díjas
CIRRUS, perzsa szabados Gaius mellett, Gaius barátja - Bellus Attila
ARIANÉSZ, görög kalóztiszt - Urházy Gábor László
ARIADNÉ, családanya, Arianész hitvese - Lőrincz Nikol
MIRÓ, hispán származású kalóz, szakács - Mihály Péter
DARA, perzsa származású kalóz - Kiss Ernő Jászai-díjas
MARCUS, római származású kalóz, őr - Szakály Aurél
SOPHIA, kamasz, Hariszteász lánya - Kovács Olga
DÉLEA, süket szolgálólány - Lupaneszku Vivien
DADUS, szicíliai asszony - Ecsedi Erzsébet
PROPRAETOR, kis-ázsiai tisztviselő - Wellmann György Aase-díjas
Továbbá: Farkas Gergő, Kováts Dóra, Mikita Zsuzsanna Lilla, Pete Zsuzsanna, Vass János Pál, Zsíros Viktor
Dramaturg: Babarczy László és Sztarenki Pál
Díszlet: Mészáros Tibor
Jelmez: Cselényi Nóra Jászai-díjas
Animáció: Nagy Orsi
Koreográfus: Stefán Gábor
Világítás: Gibárti Tibor
Ügyelő: Szilasi Attila
Súgó: Kiss Szilvia
Rendezőasszisztens: Vass János Pál
Rendező: Babarczy László Kossuth-díjas és Sztarenki Pál
Bemutató: 2013. november 8.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.