Kero: „Az operett szemtelen, aktuális műfaj”

Az Operettszínház direktorával, Kerényi Miklós Gáborral készített interjút a Heti Válasz. A színházigazgató beszélt többek közt arról is, hogyan maradhat ma is korszerű az operett műfaja, és mit gondol arról, megnyerheti-e az új kiírást az Operettszínház vezetésére. Lapszemle.

Kerényi Miklós Gábor úgy véli, A Csárdáskirálynő ma is a mindent elsöprő szerelemről üzen. Bár az operettek története egy adott korhoz kötődik, ez a zenés műfaj a ma emberének érzelmeit, vágyait ugyanúgy kifejezi, csak korszerű módon kell visszavezetni a színházakba – mondta a direktor, aki szerint az operettet semmiképpen nem lehet giccsnek nevezni, ahogyan erre sokan hajlamosak.

 

„Senki nem ír ma görög drámát, mint ahogy Verdi stílusában sem akar ma senki romantikus operát írni - de ettől még a romantikus opera nem hal ki. Ne is akarjon senki operettet írni! Az operetteket rendszeresen át kell dolgozni - a lényegen nem változtatva -, mert szemtelen, aktuális műfaj. Ezt a szemtelen aktualitást a stílusokban és a gondolkodásmódban mindig újra és újra kell éleszteni” – emelte ki a Kerényi Miklós Gábor, aki úgy véli az is  figyelemreméltó, hogy míg amikor a színház irányítását átvette, még alig játszottak operettet az országban, míg ma a vidéki színházak is egyre több operettet tűznek műsorra. „Ez annak a tudatos munkának az eredménye, hogy azt gondoltam: az operettet korszerű köntösben kell visszavezetni a színházba - és ez egyre inkább terjed.” – fúzte hozzá a direktor.

 KERO

 

A nézők is egyre fogékonyabbak erre a műfajra, újra egyre népszerűbb az operett, amit Kerényi Miklós Gábor szerint az is jelez, hogy a Budapesti Operettszínház 338 ezres éves nézőszámával a leglátogatottabb színház.

 

A direktor szót ejtett az állami támogatásról is, amely a színház bevételének 16 százalékát teszik ki, és kiemelte, hogy az operett nemzeti érték, a magyar operett szerzők nem csak itthon, de külföldön is népszerűek, így szeretné, ha a Budapesti Operettszínház is állami fenntartásba kerülne. „A XX. század négy világhírű magyar zeneszerzője szerintem Bartók, Kodály, Kálmán Imre és Lehár Ferenc. A világon a második legismertebb magyar Puskás Ferenc után Kálmán Imre. Nincs pillanat, hogy rádióban, színpadon vagy tévében ne hangozna fel a muzsikája. Az operettben ábrázolt szélsőséges érzelmi hullámok pedig olyan szarkasztikus, önironikus humorral vegyítve jelennek meg, ami csakis a mi Kárpát-medencei sajátosságunk, mentális higiéniánk része"– vélte.

 

Kerényi Miklós Gábor kitért arra is, hogy személyesen beszélt Balázs Péterrel arról, hogy pályázik-e az Operettszínház vezetésére, de kollégája biztosította arról, hogy ez nem igaz. A Budapest Operettszínház direktora az interjúban azt is elmondta, fogalma sincsen arról, miért halasztották el a kinevezéséről szóló döntést.

 

A teljes interjú a Heti Válasz 45. heti lapszámában olvasható.