„Válaszok és választások” címmel tart előadást és interaktív kerekasztal-beszélgetést szervez a JÓL-LÉT Alapítvány.
A JÓL-LÉT Alapítvány „Válaszok és választások” című szemléletformáló estjének keretében mutatja be Dario Fo A magányos asszony című tragikomédiáját november 12-én, 19 órától a Jurányi kamaratermében. Az előadást interaktív kerekasztal-beszélgetés követ Bozsik Yvette, Szalay Marianna, Margunn Bjornholt, Gregor Anikó, Keveházi Kata és Kánya Kata közreműködésével.
A programról:
A JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány „Nóra-háló, avagy országos gender-tudatos munkaerő-piaci tanácsadó hálózat létrehozása” című programjának keretében sajtónyilvános színházi és szakmai estet szervez a nemek közti egyensúlytalanságok állapotáról, összefüggéseiről és a sokak által zűrzavarosnak megélt állapotok feloldásának lehetőségeiről.
Miért Nóra-háló?
Mi köze Nórának Dario Fo Mariájához?
Hogyan kapcsolódnak a színdarabok hősnői a mai Magyarországon élő Nórákhoz és Máriákhoz?
Mit jelent, hol és hova tart a nemi szerepek a XIX. század végén megkezdődött átalakulása?
A programban Szalay Marianna főszereplésével, Cserje Zsuzsa rendezésében mutatják be a Nobel-díjas komédiás-író, Dario Fo felkavaró és zavarba ejtő egyszemélyes tragikomédiáját, A magányos asszonyt.
A darabot követő kerekasztal-beszélgetésen művészek – Bozsik Yvette és Szalay Marianna, és társadalomtudósok – Margunn Bjornholt és Gregor Anikó –, valamint az alapítvány vezetője, Keveházi Kata beszélgetnek a hősnő válaszáról, Ibsen Nórájának hazájában és a Magyarországon élő – kiszolgáltatott vagy épp autonómiára törekvő - nőtársainak választási lehetőségeiről. A közös gondolkodást Kánya Kinga segíti.
A darabról:
Dario Fo Franca Rame színésznővel, feleségével írt drámafüzérének egyik alkotása a bezártság és a felszabadulás drámája. A bántalmazó, féltékeny férj által bezárt, perverz sógorát kiszolgálni kénytelen, kukkoló által zaklatott, egy fiatalabb férfi szerelméről ábrándozó, folyton bömbölő kisgyermekét nevelő Maria ellen fellázadnak a tárgyak: ajtók, vasalók, lábasok. A szomszéd ház ablakából kihajló nőtársának kiabálja el nyomasztó gyónását, melynek során megértjük, hol ér véget a türelem, hogyan jut el a kétségbeesett nő a végső cselekvésig.
A beszélgetésről:
A színpadon bemutatott szélsőséges élethelyzet rávilágít a nemek közti hierarchizált viszonyrendszerre, megmutatja a ki nem mondott elvárásokat, félelmeket, ösztönöket, szorongásokat, melyet a függésben élő nők megélnek. A katartikus darab lehetőséget kínál az önreflexióra, az egyéni és társadalmi megoldások közös átgondolására. A beszélgetés során felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nem is oly ritka válságos élethelyzetekből való továbblépéshez a nőknek támogatásra, egyéni, közösségi vagy társadalmi szintű segítségre van szüksége. Megismerhetjük, milyen eszközök állnak rendelkezésére a norvég és a magyar nőknek, mely területen szükséges változás a nemek közti viszonyok kiegyenlítettebbé válásához. A beszélgetés második részében teret adunk a személyes hozzászólásoknak, hogy az egyéni igényekre reflektálva ösztönözzük a nők közötti elfogadást, szolidaritást, tudatosságuk fejlődését, autonómiájuk és gazdasági függetlenségük megőrzése, újbóli megteremtése érdekében.
Bozsik Yvette
Az est meghívott közreműködőiről:
Cserje Zsuzsa, a darab rendezője
Eddigi színre állításai közül is jó néhány a női kiszolgáltatottsággal, a családon belüli viszonyokkal foglalkozott. Ilyen volt például Hanoch Levin, izraeli szerző két drámája, Az ohioi kurva, és a Nőtlenek és hajadonok vagy Nicolas Dorr Mamagájok-ja a Merlinben, de leginkább Mikó Csaba: Apa avagy egy anatómiája.
Szalay Marianna, az előadás főszereplője
„Belgiumban a barátaim az Európai Unióban dolgoztak, így számos izgalmas beszélgetés és esemény részese voltam. Magyarországon a mai napig nem vesszük elég komolyan azokat az alapvető tényeket, hogy a társadalmunk igenis férfi-központú, hogy a nők és a gyermekek helyzete még mindig másodlagos kérdés, hogy a családon belüli erőszak tabu. Brüsszelben ébredtem rá, hogy nem lehet azért hátrább sorolni ezeket a kérdéseket, mert vannak az országnak súlyosabb problémái is. Gyermekként tapasztaltam meg először, milyen nyomorúságos körülmények között élnek gyermekek, nők. A SZETA ifjúsági tagozatának dolgoztam (VITA), családokat látogattam. 16 évesen nagyon nehéz volt megélni és feldolgozni azokat az élményeket. Mára megtanultam a saját eszközeimmel segíteni és küzdeni.”
Bozsik Yvette
Táncos, koreográfus, társulatvezető. Rendszeres együttműködő partnere a nők helyzetét javítani törekvő civil kezdeményezéseknek. Koreográfiáiban gyakran dolgoz fel női sorsokat, például a Júlia kisasszonyban, a Sárga tapétában, amely az első feminista novella volt. Színpadra vitte Báthory Erzsébet történetét Úrnő címmel. Koreográfiáival emléket állított példaképeinek, a modern tánc nagy megújítóinak: Isadora Duncannek, Martha Grahamnek, Mary Wigmannek és Pina Bauschnak. Ez év elején az Orlai Produkció felkérésére megrendezte a Minden ötödik órában című előadást, amely a családon belüli erőszakról szól.
Margunn Bjørnholt, mag.art. (PhD),
Szociológus, kutató, feminista, anya, szárnyasfarm-tulajdonos, a Norvég Nőjogi Szövetség alelnöke, az Északi Női Egyetem Politikai és Társadalmi Kutatás tanszékének vezetője. Szakértője a munka és család összeegyeztetésének, elsődlegesen a férfiak magánéleti szerepeinek társadalmi átalakulásával foglalkozik. 1969-ben indult a „Norvég munkamegosztó párok" című kutatás, amelyben olyan párok, vettek részt, akik közös felelősségüknek tekintették a gyereknevelést: egyenlő arányban, időben végeztek fizetett munkát vagy maradtak otthon a gyerekekkel. Harminc évvel később Margunn az eredeti 16 párból 14-et kérdezett meg arról, hogyan hatott a munkamegosztás a családi életükre, pályafutásukra.
Gregor Anikó szociológus
Az ELTE Társadalomtudományi Karán tanársegéd, doktorjelölt. Több éve kutat és publikál a társadalmi nemek szociológiájának témáján belül. Készülő disszertációjában a nemek közti egyenlőséggel kapcsolatos magyar lakossági attitűdök elmúlt 10 éven belüli változását vizsgálja.
Háttér:
Az estet a kisgyermekes nők munkába visszatérését 2002 óta segítő JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány (www.jol-let.com) szervezi, mely jelenleg norvég partnere segítségével országos, tíz városban elérhető tanácsadó hálózatának kiépítésén dolgozik. Együttműködő partnerei a helyi Nóra-pontokat működtető civil szervezetek, amelyek 2014 nyarától munkaerő-piaci és anti-diszkriminációs tanácsadást nyújtanak az érintetteknek.
Álláskeresési, pálya és karrier-tanácsadói munkájuk során gyakran tapasztalt(j)ák, hogy az kisgyermek(ek) gondozásával otthon töltött évek alatt meginog a párkapcsolat, a nők elveszítik gazdasági függetlenségüket, magukra maradnak a háztartással, gyerekneveléssel. Az ebben az időszakban rögzülő otthoni munkamegosztást, a függő viszonyrendszert, családon belüli hierarchiát, szabadidős kereteket a gyermekgondozási szabadság lejárta után újra munkába álló nők nehezen tudják kiegyenlítettebbé tenni. A pályaújrakezdésre felkészülést, az otthoni munkamegosztást, a rugalmas, családbarát munkahelyek kialakítását ösztönzi és segíti elő a téma szakértőjeként ismertté vált alapítvány.
Az est menete:
19.00–20.00: Dario Fo: A magányos asszony
20.00–20.20: Büfé
20.20–21.20: Nők északon, délen és Magyarországon
Jegyek 2000 Ft-os egységáron itt vásárolhatók.
Támogatói jegy 5000 Ft-os áron Szokoli Bernadettnél rendelhető: szokolibernadett@gmail.com
További információ:
kevehazi.kata@jol-let.com, +36209732803 és
kanya.kinga@jol-let.com, +36203383315
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.