November 15-én a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházban mutatja be diplomarendezését Soós Attila, a Színművészeti Egyetem fizikai színházi koreográfus-rendező szakának végzős hallgatója. A darab Georg Büchner Lenz című novellájának színpadi adaptációja.
Ajánló az előadás elé:
A nagyvárosból érkező, teológiát végzett fiatal költő, Lenz nagy lépésre szánja el magát: mindent maga mögött hagyva új életet kezd egy ismeretlen faluban, hogy próbára tegye Istenbe vetett hitét. Lenz valódi célja a háboríthatatlan béke megtalálása az újrakezdés reményében.
De vajon az újrakezdés nem jelent-e fájdalmas kétségeket és reményvesztettséget?
Oberlin, a falu papja bizalommal fogadja az idegen férfit. Nem kérdezi, honnét jön és hová megy majd, szállást ad otthonában, a paplakban. Oberlin csodálattal tekint Lenzre, mint akit Isten küldött hozzá. Oberlin feleségét, lányát, és Sebastiant, az iskolamestert is szokatlan, felkavaró helyzetekbe sodorja az idegen, olyan helyzetekbe, amiket egymás előtt eltitkolnak.
Milyen lehetett a Goethe korában élő költő, Lenz? Milyen lehetett abban a korban egy vidéki protestáns faluközösség? És mit jelenthet a mai ember számára az istenbe vetett hit? Mi a véleményünk Istenről? Van az egyáltalán?
Az az ember, akire úgy hat a természet minden formája, hogy kivétel nélkül együtt érez vele, és álomszerűen szívja magába, vajon a végtelen boldogságot éri-e el, a végtelen békét önmagával és Istennel? Vajon az emberi természet számára létezik-e olyan foglalatosság, aminek alapja nem az utánzás, beleértve az istenség utánzását is? És mi az utánzás tárgya? Az ember, vagy az emberi sors? Lenz, a költő átváltoztatja a környezetét, és akit átváltoztat: ösztönösen él szenvedélyeitől vezérelve.
Villáminterjú Soós Attilával:
juranyihaz.hu/hirek/juranyi-latte
Mit takar a Trojka Színházi Társulás neve?
Szabad színházi társulás vagyunk, azaz az egyeztethetőség határain belül mindenki szabadon dolgozik. A neve oroszul hármas fogatot jelent. A mi hármas fogatunk az alkotókból, az előadókból és a nézőkből áll össze.
Hogyan esett a választásod Büchner: Lenz c. elbeszélésére?
Werner Herzog: Kaspar Hauser c. filmje után olvastam az elbeszélést. Szerettem az adaptáció folyamatát (Kerékgyártó Yvonne és Muhi Zsófia voltak benne a munkatársaim), ahogy egy tájleírásokban gazdag elbeszélésből hét szereplős darab született. Miért Lenz? Igazi kihívás. A XVIII. századi történet szereplői egytől egyig valós személyek voltak. Olyan kosztümös darabot akartunk színpadra vinni, (díszlettervező: Kalmár Bence, jelmeztervező: Szlávik Júlia) aminek vallásos közege, illetve témája a szenvedélyesség jegyében bontakozik ki. Egy fiatal költő (Bárnai Péter e.h.) és egy protestáns pap (Fehér László e.h.) tragédiába torkolló kapcsolatáról szól. Kis túlzással azt is állíthatom, hogy a Lenz c. darabunk egy szerelmi történet is egyben, aminek végkifejlete túljut a realitáson, és borzongató álmot hoz.
Milyen kérdések izgattak Lenz történetében?
Elsősorban az izgatott, hogyan lehet Istenről beszélni ma színpadon, hogyan lehet átadni a vallásos szenvedélyességet, illetve hogy ez eléggé leköti-e majd a nézők figyelmét.
Nagyon érdekelt továbbá, hogy milyen lehetett egy költő és egy pap viszonya a XVIII. században. Milyen lehetett maga a XVIII. század egy protestáns faluközösségben, illetve milyen egy hercegi udvarban? Az is nagyon izgatott, hogy meg tudom-e érteni a főszereplő, Lenz szándékait, az önpusztítás elkerülhetetlen helyzeteit, illetve nagyon szerettem volna azt elérni – remélem, sikerült is –, hogy a történetünkben ne legyenek kizárólag a jó, vagy a rossz oldalon álló személyek, illetve hogy a bűn, a bűnösség vétségében elkövetett tettek körbe-körbe keringjenek szerepről szerepre.
Milyen térben képzelted el a darabot?
Nagyon egyszerűen ábrázoltuk: nézőtéri podesztekből alakítottunk ki egy járásokban gazdag absztrakt teret, aminek egy része vízzel teli.
Szerző: Antal Klaudia
Trojka Színházi Társulás:
Büchner: Lenz című elbeszélésének színházi adaptációja
Lenz: Bárnai Péter e.h.
Oberlin: Fehér László e.h.
Judit, Oberlin felesége: Hay Anna
Johanna, Oberlin lánya: Bach Kata e.h.
Kaufmann: Nagy Dániel Viktor
Eszter, Kaufmann menyasszonya: Gyöngy Zsuzsa e.h.
Sebastian: Horkay Barnabás e.h.
Adaptáció: Soós Attila e.h. és Kerékgyártó Yvonne
Díszlettervező: Kalmár Bence
Jelmeztervező: Szlávik Júlia
Zeneszerző: Keresztes Gábor
Dramaturg: Muhi Zsófia
Produkciós vezető: Kiss Réka Judit
Rendezőasszisztens: Sápi Dalma
Rendező: Soós Attila e.h.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.