Elsősorban magánéleti kérdésekről - barátságról, kapcsolatokról, anyaságról és a hétköznapi életéről - mesélt Pokorny Lia a Nők lapjának. Lapszemle.
A színésznő elmondta: amióta anya lett, úgy érzi, nem szabad gyengének lennie. "Lényegében attól a pillanattól, hogy megfogant a gyerek, nincs személyes érdek, személyes döntés, választás. Nincs én meg ő, csak mi. A kényszerek és szabadságok labirintusából csak az az út vezet kifelé, amelyik mindkettőnknek együtt jó, vagy legalábbis megfelelő. Ez olykor keserves, de mindig gyönyörűséges felelősség. Ebből adódóan végtelenül gyengédnek kell lennem, de gyenge nem lehetek soha."
Pokorny Lia azt is elárulta, hogy igyekszik kordában tartani alapvetően szenvedélyes természetét. "Sokáig követtem el azt a hibát, hogy indulatból döntöttem, és aztán, ahogyan elmúlt az indulat, meg is bántam, és csak álltam tétován. Ez butaság volt részemről. Már tudom, hogy ki kell várnom, amikor jön egy megfelelő pillanat, egy pont, amikor megérik a döntés, és például szenvedély nélkül véget tudok vetni egy reménytelenül elrontott kapcsolatnak, legyen szó szerelemről, barátságról. Vagy hideg fejjel tudok dönteni egy bizonyos szituációban."
A színésznő arról is beszélt, mennyire fontos számára, hogy a külvilág elvárásai között tudjon időt szakítani önmagára és a szeretteire.
"Az, hogy megtanulunk élni, nem csupán annyit jelent, hogy felismerjük, milyen helyzetben mit kell csinálnunk, hanem törekedni, hogy időről időre olyan állapotba hozzuk magunkat, hogy erre aztán valóban képesek is legyünk. Lelkileg és fizikailag egyaránt. Hogy a sokféle elvárás, megfelelési késztetés kuszaságában is megtaláljuk a magunk lényegét és függetlenségét. Ezért annyira fontosak például a barátok" - fejtette ki a színésznő.
"Fontos, hogy minden hajszoltság közepette is rendben működjön a mindennapi életem. Hogy minden reggel elvigyem a fiamat az iskolába, még akkor is, ha puszilni, simogatni már elváláskor nem szabad, de szerencsére még nem érez a társai előtt kínosnak. Fontos, hogy bevásároljak, megfőzzek, otthon rendet tartsak. Ezekre mindig teremtek időt, hogy legyen ritmusa az életünknek. (...) Azt az energiát, amelyet ezáltal nyerünk, sokszorosan tudjuk munkánk, életünk folyamán „visszaforgatni”. Ennek az áramlásnak a harmóniáját kell az életben folytonosan fenntartani. Hogy tudjunk adni, kapni, félrehúzódni, bekapcsolódni, felpörögni és kiengedni. Egyik nincs a másik nélkül, ettől lehet csak teljessé az életünk" - vélekedett a színésznő.
A teljes interjú itt olvasható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.