November 23-án Cserhalmi Györggyel a címszerepben, Bagó Bertalan rendezésében mutatja be Shakespeare Lear királyát a székesfehérvári Vörösmarty Színház.
A szöveget 70 százalékban Nádasdy Ádám, 30 százalékban Vörösmarty Mihály fordítása adja. A fiatalok mindvégig Nádasdy stílusában beszélnek, míg az idősebb generáció sokáig Vörösmarty fordítása szerint szól, de ahogy halad előre a történet, ők is átveszik a modernebb szóhasználatot.
Lear lányait Földes Eszter, Radnay Csilla és Varga Gabriella személyesítik meg. Glostert Gáspár Sándor, Edgart Krisztik Csaba, Edmundot Makranczi Zalán, Kentet pedig Derzsi János alakítja.
Cs. Szabó László író, kritikus szavaival a darabról:
"Egy keménykötésű, dühöngő aggastyánról szól a darab. Még tótágast is tudna állni ez az ember, ha akarna! Fékeveszett, elvakult indulatosságát a pogány római s a középkori keresztény bölcselet s az újfajta reneszánsz nevelés egyaránt fő bűnnek tartotta. Lear és tükörképe, Gloucester gróf, a két hiú öreg belerohan a hízelgők csapdájába, vak haragjában mind a kettő az érdemteleneket jutalmazza, Lear a két elfajzott lányát, Gloucester a fattyúját, Edmundot, s az érdemet bünteti, Lear a legkisebb lányát s Kent grófot, Gloucester a törvényes örökösét, Edgart. Rosszul adakozik a két ember, s képzelt sérelmeken áll bosszút. Irtózatos a fizetség."
Bagó Bertalan rendező az előadásról:
"A kedd esti sajtópróbán Bagó Bertalan elmondta, nem változtatott az eredeti történeten, de az ő felfogásában a mű egy képzeletbeli idősíkban játszódik, nem Shakespeare korában: "Iszonyatosan izgalmas ezzel a darabbal foglalkozni. Milyen jó, hogy élt egy ilyen ember, mint Shakespeare, és ma, közel ötszáz év után elmondhatjuk ezt a történetet! Valahogy megszáll bennünket, az egész lelkünket, mint egy dybbuk. Az is nagyon jó, hogy ilyen társulattal és stábbal dolgozom együtt. Azt gondolom, hogy úton lenni jó. A cél az olyan… véges. Az élet is akkor jó, ha úton van az ember, és tapasztal. Egy előadás, főleg egy ilyen hatalmas Himalája, amit Lear királynak hívnak, nem fejeződik be a premier után. Olyan, mint egy ház építése. Abbahagyni lehet. Befejezni nem".
Cserhalmi György Lear királyról
"A túlélhetem-e önmagam? kérdés miatt érdekes számomra a Lear király. Igenlő válasz esetén le kell mondani az uralkodásról. Sőt, nem csak lemondani, hanem három felé is kell osztani. Lear beleesik egy gödörbe, és figyeli saját vergődését. Milyen az a hübrisz, amelyből nincs kiút? Meg egyáltalán, mi ez a nagy istenszerű, uralkodási vágy? Nem ment ez sem az aztékoknak, sem az egyiptomiaknak, sem a
Napkirálynak. Előbb-utóbb jön a kaszás…"
Vereckei Rita díszlet- és jelmeztervező a darabról
"A díszlet és a jelmez egyaránt egy erős rendszerből indul. Pontosabban egy rendnek látszó helyzetből. Ahogy haladunk előre a történetben, néhány szereplőről lehámlik a rend(szer)-jelmez, és előkerül valami egészen más, eddig elfojtott én. Felbomlik a rend, az elnyomás után önkéntelenül felszínre kerül a valóság. Egyesek nagyon hamar ledobják ezeket a ruhákat, mások nem tudnak szabadulni tőlük. A díszlet is „bejár” egy utat. Minden rendszernek megvannak a maga köztéri szobrai. Az elvont, bábszerű figuráknak szintén megvan a maguk története".
Dobri Dániel zeneszerző szavaival
"A Ruff Tamás vezette Székesfehérvári Helyőrségi Zenekar Lear személyes kíséreteként jelenik meg a színpadon. Az ötlet a rendezőé volt, ami eléggé beindította a fantáziámat. A zene végig azt próbálja megmutatni, hogy mi játszódik Lear király fejében, hogyan alakul, honnan hová jut. Úgy is mondhatnám, pszicho-zene. Ez a magány-téma. Sötétedik. Egyre csak sötétedik. Ám nem lehet egyféle stílusban vagy hangulatban gondolkodni, széles skálán mozoghat a zene".
Horváth Csaba koreográfus az előadásról
"A Lear király tulajdonképpen szinte végig stilizált mozgásokból áll. Nagyon kevés olyan jelenet van, amely realista szituációból fakadó vagy abból következő mozgást hordoz. Ez is volt a terv: a rendezővel közösen döntöttünk emellett a gesztusrendszer mellett. Főként olyan jelenetekkel dolgoztam, mint például a verekedések, különböző kardvívások, illetve a viharban való részvétel, amelyek erős fizikális (és stilizált) jelenlétet követelnek a színészektől, szereplőktől".
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.