„Gyomron vág ez a költészet” - Villáminterjú Táborosi Margarétával

Az Átrium Film-Színház vendégjátékra hívta a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházat. December 1-jén látható Az ember komédiája, a 35 éves korában elhunyt, egyéni hangú költő – Sziveri János – élete és művei alapján készült előadás. A darab rendező-koreográfusa Táborosi Margaréta adott interjút.

Az alkotók ajánlója az előadás elé:

A Sziveri. A szív megszabja nevét. Elutasítást vált ki vagy rajongást, közömbös nem marad. 

Költő, művész. Piszkál és irritál, hogy ha csinálod, csináld jól. Züllik, coulour locale-os kifejezéssel: betintázik, két végén égeti a gyertyát. 

Ő úgy mert írni és élni, ahogy mások képtelenek voltak, vagy nem volt hozzá bátorságuk. A késő titói kor egyre elviselhetetlenebb, ideológiailag korlátolt rendszerében szemet szúrt. “Nem kell minekünk bántani titeket. Leszámoltok ti saját magatok egymással”-mondta a 1980-as években a kommunista íróegyesület szerb párttitkára. Akkor találta meg igazán a hangját, amikor eltávolították az Új Symposion éléről, az egész szerkesztőséggel együtt. Benne összpontosult a csapatszellem, magára is vette a kudarc érzését. Betegsége is kiújult. Nemcsak munka nélkül maradt, hanem még Újvidékről is eltanácsolták. Mennie kellett. Tragikus hátrányokkal érkezett Magyarországra. Nem hat/hatott termékenyítően a magyar költészetre. Nem része az irodalmi kánonnak. Mindenkié és senkié. Akad e olyan erős, tekintélyes irodalmi személyiség, aki kihúzza őt a feledés porából? (Ahogy például Csáth Gézát kihúzták) 

Lukácsfalva-Muzsla-Újvidék-Temerin-Szabadka-Budapest. 

Mítosz kering körülötte. Makacs ember, aki inkább eltört, de nem engedett az igazából. 35 évesen halt meg.

Interjú Táborosi Margarétával:

Az ember komédiája egy mozgásszínházi elemekből, megkomponált színpadi képekből született előadás. Mi jelölte ki számotokra ezt a színházi formát?

Táborosi Margaréta: Amikor Urbán András (a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatója – a szerk.) áment mondott arra, hogy a témánk Sziveri és költészete legyen, annyit biztosan tudtam: nem akarok pusztán a verseiből ihletet merítve képeket komponálni. Szerencsére a költő életútja is inspirálólag hatott ránk. Sziveri egy isten háta mögötti kis faluból, Muzslyából származik - ahol a magyar nyelvet ún. „makaróni” nyelvként beszélik, keverve szerb kifejezésekkel. Innen indul, mint költő, ősi igazságérzete sodorta, és lévén makacs ember, aki nem enged az igazából, megjárta a maga kálváriáját. Sziveri nem könnyen fogyasztható, nem lehet tucatszámra olvasni a verseit. Lehúz maga mellé, megérteti veled mi bántja, olyannyira, hogy a végén már neked is fáj. A költészete gyomorba vág. A szemedbe néz, megmér, piszkál, azt üzeni: ne légy közömbös! Mi sem maradtunk közömbösek iránta.

Mennyiben közös az a színpadi vízió, amely megvalósult?

Táborosi Margaréta: A színházban kérdezni szeretek, ezért most is közös gondolkodásra invitáltam a színészeket, akikkel a próbák során sokat beszélgettünk azokról a témákról, amelyeket felvet Sziveri munkássága. Például arról, mit kezd valaki a benne lakozó művésszel egy olyan közegben, amely nem a művészi szárnyalásnak kedvez? Elemeztük Sziveri verseit, próbáltuk mozdulatban is megfogalmazni a szegénységet, a halált, a csodát, a betegséget, a pofátlanságot, kerestük azokat a jeleket, amelyek a színpadon hitelesen megjeleníthetik azt, ami egy-egy költeményben sűrűsödik. A végeredmény igazi csapatmunka lett, mindenki hozzátette a darabhoz a saját Sziveri élményét/képét, Bakos Árpád ezt a zenében, Polgár Péter a látványban, Góli Kornélia pedig dramaturgként tette ezt. Néha az volt az érzésem, mintha az a hangulat, amit az előadás kelt, már várta volna a megidézést.

Könnyen adta magát a darab címe?

Táborosi Margaréta: Az ember komédiája egy Sziveri vers címe, a fülünk viszont Az ember tragédiáját szokta meg. Így felkapjuk a fejünket a komédia hallatán, s talán arra gondolunk, itt valami nem stimmel. Rosszul hallottam, vagy talán itt valami másról lesz szó? Vagy valaki össze akar kacsintani velünk sugallva, hogy azt, amiben élünk, csak humorral lehet kibírni?

Az ember komédiája nemcsak a nézők, de a kritikusok körében is sikert aratott. Számítottatok erre?

Táborosi Margaréta: Ha alkotóként sikerül hatást gyakorolni, az csak megerősíti bennem, hogy érdemes volt valamivel foglalkozni. De egy próbafolyamat alatt nem gondolok arra, milyen lesz a fogadtatás, hiszen előbb látnom kell, mi sül ki a végén. A Vajdaságban két szerb kritika is megjelent a bemutató után, magyar viszont egy sem, csak a szegedi Thealteres előadásunk után. Ez például sok kérdést vetett fel bennem...

Több, mint fél évvel a bemutató után, ugyanúgy szólalnak meg bennetek a Sziveri-versek, vagy újabb árnyalatokkal gazdagodott az előadás?

Táborosi Margaréta: A bemutató után még dolgoztunk, finomítottunk bizonyos jeleneteken, az átkötéseken, és kimaradt, kisebb jeleneteket raktunk az előadásba. Amikor újrapróbáljuk a darabot, visszajönnek hangulatok, és mi is megérezzük azt a furcsa, nyers, fájdalmában is törhetetlen igazságérzetet, ami Sziverit jellemezte, ami iránt nem maradhatsz közömbös.


Bővebb információ az előadásról a: www.atriumfilmszinhaz.hu oldalon olvasható.