"Minden akaratlagosan mozgatható testrészünk érdekel" - Marie Chouinard válaszolt

December 6-án és 7-én lépett fel társulatával a Trafóban Marie Chouinard, a munkásságával úttörőnek számító kanadai koreográfus. A koreográfust a táncélet.hu kérdezte. Lapszemle.

A táncélet.hu cikkéből:

Marie Chouinard az interjúban elmondta, amikor elkezdett koreografálni, a klasszikus baletten kívül nem rendelkezett más előképzettséggel. "Klasszikus balettet tanultam, mégpedig módszeresen, egy montréali iskolában, egészen 21 éves koromig. Minden más csak ezután jött, viszont az mind tényleg nagyon más volt: Body-Mind-Centering, Skinner Releasing, kontakt improvizáció, free flow, később még jógára is elmentem" - mesélte a koreográfus, aki arra a kérdésre, miért szakította meg a balett-tanulmányait, egyszerűen így felelt: "Kidobott a balett-tanárom." A szakadás akkor következett be, amikor Marie Chouinard nemet mondott egy előadásában való szereplésre.

Fotó: Lékó Tamás

Marie Chouinard arról is beszámolt, a tánc nem igazán érdekelte, amit látott, az nem nyerte meg a tetszését. "A balett engem a saját testem tréningjeként érdekelt, el is határoztam tehát, hogy ezek után magamban fogok tovább gyakorolni. Volt egy szép nagy üres szobám, ott voltam egyedül, és tulajdonképpen ott kezdődött el minden. Elkezdtem figyelni, milyen irányba mozdul el egyik vagy másik testrészem, kicsit továbbmentem, tesztelgettem, egyre izgalmasabb lett, és folyamatosan csak meglepődtem. Főleg azon, hogy miféle érzésekkel tölt el egy-egy mozdulat: érzések óceánjával lepett meg a testem. Tehát így kezdtem koreografálni, anélkül, hogy ezt tudtam volna, és azonnal kis rajzokat készítettem a formákról, hogy emlékezzek rájuk. Egyszer aztán beszélgettem valakivel, aki megkérdezte, hogy vagyok, és mit csinálok mostanában. Elmondtam neki ezt, amire egész egyszerűen annyit mondott: »szóval akkor koreografálsz«. Erre én: »nem, nem, dehogy.« »Dehogyis nem«. Dina Devida volt, a montréali kortárs művészeti élet akkori nagyasszonya, mozgatórugója. Meghívott a legközelebbi fellépési lehetőségre, és így indult el egy sokéves szólista karrier" - fejtette ki a koreográfus, aki arról is beszélt, miért használ előszeretettel különböző eszközöket, tárgyakat az előadásaiban, akár a jelmez részeként is.

"Amikor koreografálni kezdtem, nem is a tánc érdekelt, hanem valami vizuális összkép. (...) Úgy gondolom, hogy a tárgy, az eszköz, az valami egészen ősi: amikor az első emberek elkezdtek táncolni, akkor is volt a kezükben bot, vagy dob; a testükön és fejükön pedig festék, meg mindenféle díszek, ékszerek, és persze hangot is adtak. Ahogyan most, ha elnézem a néptáncot, ott is a zsebkendőt lengetik a lányok, a botot a férfiak (...) Azok a tárgyak, melyeket a színpadra viszek (főleg a bot, de minden más is valamelyest): a mozdulat meghosszabbítását, a testi lehetőségek növelését szolgálják" - fogalmazott a koreográfus.

Marie Chouinard-t arról is kérdezték, miért szereti megmozgatni a legkülönbözőbb testrészeket. "Ha egy földönkívülinek átadnál egy emberi testet azzal, hogy: tessék, itt van,  mozgass meg ezen mindent, ami mozgatható, akkor előbb-utóbb a nyelvet is megtalálná, és rájönne, hogy »jé, ez is mozgatható!«…  Minden egyes, akaratlagosan mozgatható testrészünk érdekel. Ilyenek például az ujjak: sokan ezeknek sem tulajdonítanak akkora fontosságot  táncszínpadon, mint amennyire engem izgat, hogy akár ezekkel is, mint mindennel: minden lehetőséget kipróbáljak, minden szöget, fokot, irányt, amit csak lehet" - mondta az alkotó.

A teljes interjú itt olvasható.