December 27-én 100. alkalommal kerül a Belvárosi Színház színpadára Ronald Harwood műve, a Nagy négyes. A darab Molnár Piroskával, Vári Évával, Benedek Miklóssal, és Szacsvay Lászlóval immár 3 évad óta töretlen érdeklődésnek örvend.
Fotó: Kállai-Tóth Anett
Az előadást és Molnár Piroskát idén ősszel Vastaps-díjjal is jutalmazták.
Kritikus szemmel a produkcióról:
"Az Orlai Produkciós Iroda A nagy négyes című előadása sok humorral átszőtt, kacagtató csemegeként kínálja magát. A színpadon valóban legendás négyes áll: Molnár Piroska, Vári Éva, Benedek Miklós és Szacsvay László alakítják az egykor ünnepelt operasztárokat. Megszokott hétköznapjaikat visszavonultan élik egy művészotthonban, ahová váratlanul beköltözik Jean (Vári Éva), s ezzel felborul az addig megszokott unalmas napirend. A fájdalmasan titkolt érzések és fojtogató kétségek robbanásszerűen törnek utat maguknak, s egy Verdi-gála kapcsán újra remény költözik a szívekbe. A "lehet-e újra kezdeni?" dilemma befészkeli magát a falak közé, magában hordozva az örökifjúság ígéretét…" – írta a színházkolonia.hu.
Így készült "A nagy négyes" - werkklip:
Gálffi László rendező a darabról:
Orlai Tibor hívott föl még tavasszal, hogy van nála egy jó darab, négy operaénekesről. Megörültem neki, mert mindig szerettem volna eljátszani egy operaénekest, ha már én magam nem lehettem az. Amikor kiderült, nem is játszani kellene, hanem rendezni, akkor elgondolkoztam, mert nem nagyon ambicionálom a rendezést. Persze elolvastam a darabot, és végül annyira megtetszett, hogy elvállaltam. Egyrészt az, amiről szól, amiről nekem szól, másrészt örültem a kollégáknak, úgyhogy azt mondtam, töltsünk együtt két hónapot. (…)
A történet szerint három operaénekes él egy művészotthonban, a Rigoletto Kvartettjének három hajdani tagja. Félnek attól, hogy hamarosan a kollégák sorsára jutnak, akik egész nap társasjátékoznak meg tévét néznek. Ők hárman próbálják magukat frissen tartani, hogy minél később hülyüljenek el, el is különítik magukat a többiektől. Az alt (Molnár Piroska) sportol, úszni jár, és a fiatal kertésszel kokettál, még élni akar. A tenor (Szacsvay László) végre Wagnerrel foglalkozhat – mindig Wagner-énekes szeretett volna lenni, de melyik operaénekes nem? –, írja az életrajzát. A bariton (Benedek Miklós) nehezebb helyzetben van, neki nincs ilyen igénye, ő szexuálisan éli újra a kamaszkorát; vagyis, csak beszél róla. Elég kevés jutott neki az életből (a darabból kiderül, hogy miért), ezt próbálja bepótolni. És váratlanul megérkezik a szoprán, a sztár, a negyedik tag, aki kívülről hoz valamit, ami ráébreszti őket bizonyos dolgokra. Kérdéseket tesznek föl maguknak: helyes-e, amit csinálnak, jól gondolkoznak-e. Közben kapnak egy fölkérést, hogy egy gálaműsoron énekeljék el újra a Kvartettet. És ebből ered a konfliktus. (...)
A nagy négyes
Cecily Robson: Molnár Piroska
Jean Horton: Vári Éva
Reginald Paget: Szacsvay László
Wilfred Bond: Benedek Miklós
Fordította: Zöldi Gergely
Díszlet: Khell Zsolt
Jelmez: Tordai Hajnal
Rendező: Gálffi László
Előadások: december 27. 19 óra ( 100. előadás)
2014. február 8. 15 óra
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.