Puccini 155! - Szobrot állított az Operaház

A legendás olasz szerző születésének 155. évfordulóján Puccini szobrot avattak az Operaház előtt december 21-én, fél 11-kor. Világhírű operaénekesnőnk, Marton Éva és az Opera főigazgatója, Ókovács Szilveszter mondott köszöntőt a zenés ünnepségen.

"Azt hiszi, hogy sikereim után boldog voltam, vagy vagyok? Mindig egy zsákra való melankóliát cipeltem magammal. Tudom, hogy nem volt rá okom, de én már csak ilyen vagyok.” (Puccini)

Szobrot állított az Operaház

Küzdelmekben is sikerekben egyaránt bővelkedő életpályát futott be, ám egy pillanatra sem kétséges, hogy Giacomo Puccini az operatörténet legnagyobbjai közé tartozik. Hátrahagyott remekművei az Operaházban is - ahogy a világ összes zenés színpadán - folyamatosan repertoáron vannak, mindenütt közönségkedvencek, feszültséggel, önfeláldozással, szenvedéllyel teli történeteit éppúgy imádják a nézők, mint halhatatlan zenéjét. 

Az Operaház Puccini születésének évfordulója alkalmából, december 21-én szabadtéri szoboravatással tisztelgett az Operaház a szerző zsenije és életműve előtt. A Szfinx-teraszon látványos zenés műsorral, Puccini-művekből szemezgetve várták az operakedvelőket. A délelőtt fél 11-kor kezdődő szoboravatás után az emlékezést 11 órakor, a Bohémélettel koronázták meg. A párizsi "bohémek", a kis padlásszobákban élő és alkotó művészek világát megelevenítő lírai szerelmi történet a dalszínház legrégibb repertoár-darabja, 1937 óta folyamatosan játsszák. 

A Puccini szobor néhány napig marad a Szfinx-teraszon, hogy az arra járók megcsodálhassák, utána bent, az Operaházban kap helyet.

Pucciniről

Giacomo Puccini Michele Puccini és Albina Magi gyermekeként született 1858. december 22-én a toscanai Luccában. (A Puccini család háza a Via di Poggio 30. szám alatt található; a szerény ház még ma is áll.) Zenészdinasztiából származott, dédapja zenekarában Paganini, „az ördög hegedűse" volt az elsőhegedűs, nagyapja operákat írt, apja zeneiskolai igazgató és orgonaművész volt.

Puccini szegénysége miatt ösztöndíjasként került a milánói konzervatóriumba, amelyet három helyett két év alatt végzett el, s ekkor kötött barátságot Mascagnival és Leoncavallóval. Első operája egy pályázatra született, s szerződést kapott egy másodikra is, de a sikerre még várnia kellett: meghalt édesanyja, anyagi gondjai keletkeztek, botrányba keveredett egy férjes asszonnyal folytatott viszonya miatt. Az igazi áttörést végül 1893-ban a Prévost regénye nyomán készült Manon Lescaut című opera hozta meg számára. Végre gazdag ember lett, a jogdíjakból villát vásárolt, feleségül vette szerelmét és a komponálásnak szentelhette magát.

Puccini művészetére az olasz operahagyományok és Wagner mellett a francia zenés és prózai színház hatott. Jellemző rá a recitativókat felváltó bel canto, a kiváló dramaturgiai érzék (operáinak látványos nagyjelenetei - Cavaradossi sikoltásai a Toscában, a véres kártyajátszma A nyugat lányában - emiatt több igaztalan bírálatban volt része a maga korában), az érzelmi gazdagság, a bravúrosan gazdag hangszerelés, az áradó melodika. Témáit a mindennapi életből vette, hétköznapi történeket beszél el zenei nyelven, főszereplője sokszor a saját zenei témával rendelkező, mélyen érző „szenvedő asszony" (Manon, Mimi, Madame Butterfly, Liu). A Tosca vádirat a rendőrállam ellen, a Pillangóasszony - amelyet a magyar színpadokon egészen a legutóbbi időkig Pillangókisasszony címen játszottak - a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés ellen emel szót, a Turandot középpontjában a női egyenjogúság áll.

Érett operái közül 1896-ban került először színre a hétköznapi témát feldolgozó Bohémélet, majd 1900-ban a Tosca. Érdekesség, hogy legnagyobbat a Pillangóasszony első, két felvonásos változatával bukott 1904-ben, ugyanakkor a két hét alatt átdolgozott, három felvonásos verzió egyik legtöbbet játszott műve lett. A Nyugat lánya ősbemutatóján a New York-i Metropolitanben Toscanini vezénylete mellett a nagy tenor, Caruso is énekelt, az operában a közel húsz férfi mellett egyetlen nő szerepel. Az egyszerre több betegséggel, cukorbajjal és a dohányzás miatt torokfájdalommal küszködő Puccini 1918-ban készült el Triptichonjával, három egyfelvonásos operájával (A köpeny, Angelica nővér, Gianni Schicchi). Utolsó, legnagyobb szabású operája a távol-keleti témájú Turandot, ezt már vázlatai alapján Franco Alfano fejezte be. Puccini 1924. november 29-én halt meg Brüsszelben, ahol gégerákját kezelték. Az 1926 áprilisi bemutatón a milánói Scalában a karmester Toscanini a Puccini által leírt utolsó ütemnél félbeszakította az előadást, a teljes mű csak a második estén hangzott el.

Puccini több ízben járt Budapesten, amelyet így jellemzett: gyenge cigaretta, erős bor, megértő barátok, elragadó nők. A Magyar Állami Operaház a napokban Puccini-héttel tiszteleg a 150 éve született zeneszerző előtt.

 Forrás: opera.hu, MTI