Carlo Goldoni Chioggiai csetepatéját február 21-én mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház, a klasszikus olasz vígjátékot Kiss József szolnoki vendégművész rendezi.
A Jókai Színház beszámolója:
Az első olvasópróbát január 7-én tartotta a társulat a Vigadóban. Bevezetőjében Fekete Péter igazgató arról beszélt, fontos a színházak közötti együttműködés, szép példa erre ez a bemutató, amelyet tavaly októberben a Szolnoki Szigligeti Színházban állított színre Kiss József.
Fekete Péter és Kiss József
A vendégrendező mellé a direktor Tege Antalt kérte fel játékmesternek, aki színészként és rendezőként egyaránt jól ismeri a békéscsabai csapatot. "Legfőbb cél a szórakoztatás, de nem mindegy az sem, milyen hangulatban folyik a munka a társulatban" – szögezte le Fekete Péter.
Kiss József rendezői elképzeléseit a szolnoki előadás kivetített képei, Horesnyi Balázs díszlete, valamint a szereplőkhöz tartozó színészarcok és jelmeztervek illusztrálták.
"A korhűség nem érdekelt annyira, inkább azt akartam, hogy öröm legyen nézni a darabot. Minden előadásban megemelni szeretném, amit lehet" – hangsúlyozta már az első képnél Kiss József. Mint mondta, a két fal állandó, közte, hátul változik a látvány, mégpedig a technikának köszönhetően másodpercek alatt.
Kovács Edit és Komáromi Anett
A rendező úgy fogalmazott, "kicsit korhű, kicsit olasz, de főleg szép" lesz a színpadkép. A jelmezek stilizáltak is, hiszen megjelenik a ruhákban olyan anyag, amely a XVIII. század első felének Velencéjére még nem volt jellemző, tehát a viseleteknél is inkább a hangulatfestésre törekedtek az alkotók.
- Ezeken a figurákon érződik, hogy nagyon egyszerű emberek, mérhetetlenül buták, írástudatlanok. Nincs is szükségük arra, hogy tanuljanak, képezzék magukat, hiszen sosem lépnek ki ebből a környezetből, esélyük sincs rá. A törvényszéki jegyzőt, aki náluk valamivel műveltebb, bár nem viselkedik sokkal szebben, nagyon tisztelik. Isidoro kicsit Goldoni önarcképe, hiszen a szerző valóban jegyzőként dolgozott Gioggiában – magyarázta a rendező.
A lányokról elhangzott: szépek, temperamentumosak, nagypofájúak. Mindegyik csupa élet, kacérság, szex, ilyennek születnek, így élnek, természetesen.
Liszi Melinda, Fehér Tímea és Nagy Erika
Kiss József azt tanácsolta a színészeknek, hogy nézzenek sok olasz filmet, mert ezt a darabot csak olaszosan, jellegzetesen gesztikulálva, hangosan lehet elmondani, jól eljátszani, magyaros búbánattal, hanglejtéssel nem. A dramaturgiáról pedig úgy fogalmazott, hogy az mindig forog, sosem áll meg, ilyen a világ, amit bemutat.
- Szívünk legmélyebb bugyraiból kell eljátszani ezt a művet, minden szenvedélyt kiaknázva, csak akkor lesz hiteles! Ha eltérünk a hitelességtől, nem lesz komikus, nem lesz szerethető. Derű, tisztesség, gyermeki létezés – ez a három dolog kell, hogy korszerű legyen az előadás. Volt belőle naturalista és volt dokumentarista felfogású rendezés, egyik sem volt szerethető, mindkettőt meghaladta az idő. Fogjátok a példányt és játsszatok nagy lélekkel, hitelesen, szenvedélyesen, őszintén, szeretettel, és akkor szép lesz! – szólt a rendezői instrukció.
A Chioggiai csetepaté eredetileg egy utcával elválasztott, két szemközti ház teraszán játszódik. A férfiak kinn vannak a tengeren, halásznak, az asszonyok pedig csipkét vernek, pletykálnak, vitatkoznak, veszekednek, de sosem vadul el a történet addig, hogy vér folyna.
A kétrészes vígjátékban Toni, a halászbárka-tulajdonos szerepét Bartus Gyula, Pasqua asszonyt, a feleségét Kovács Edit játssza, Lucietta, Toni húga Fehér Tímea, Titta-Nane halászlegény Katkó Ferenc, Beppe, Toni öccse Tege Antal, Fortunato halászmester Csomós Lajos, Libera asszony, a felesége Nagy Erika, Orsetta, Libera húga Komáromi Anett, Checca, a húga Gubik Petra, illetve Liszi Melinda lesz. Vicenzo halászmester figuráját Mészáros Mihály, Toffolót, a hajóslegényt Vadász Gábor, Isidoro törvényszéki jegyzőt Gulyás Attila alakítja.
Forrás: Békéscsabai Jókai Színház
Fotók: A-Team, Ignácz Bence