Január 11-én mutatta be a székesfehérvári Vörösmarty Színház Móricz Zsigmond Pillangó című regényének színpadi adaptációját. Az előadás egyaránt alkalmaz prózai és mozgásszínházi elemeket, rendező-koreográfusa Horváth Csaba.
Ajánló az előadás elé:
Egy tiszta és őszinte szerelem elé keserű akadályokat gördít a nyomorúság, a kiszolgáltatottság: a boldog és vak káprázat mögött megjelenik az élet éles és kegyetlen kése. Ám a szerelem oly erősen ragyog ki ebből a kietlen és szigorú környezetből, hogy a szegénység táptalaján győzedelmeskedni tud a líra – táncban, szóban elbeszélve.
„Az előadásban a tánc, a mozgás, a gesztus azonos értékű lesz a verbális szöveggel, miközben megszólal benne a lírai motívum, a szerelem. Két fiatal történetét meséljük el, akik egymásba szeretnek, de a környezetük minden akadályt eléjük gördít. Mindketten szegény sorból valók, és mindkét család azonos erővel próbálja megakadályozni szerelmük kibontakozását. A fiút egy gazdagabb lánnyal házasítanák össze, a lányt pedig egy jómódú, polgári miliőből származó férfihoz adnák” – mondja a rendező, Horváth Csaba.
Pillangó - Videoajánló:
A műről:
A Magyar Hírlap cikkéből:
"A mindent áthidaló szerelem története Móricz 1923-as Pillangója, amelyet az író néhány nap alatt írt, műfaji megjelölésként "idill"-nek minősítette a cím alatt.
Magánéletének legnagyobb válságát élte a regénye írása közben, amely felesége, Janka öngyilkosságához vezetett. (Ki tudja talán ez is közrejátszott abban, hogy az utódok különös érzékenységgel álltak e regényhez.)
A bajokon győzedelmeskedő és mindenható szerelem történetét az egyszerű emberek darabos nyelvén beszéli el az író. A szegények shakespeare- i szenvedélyű szerelmét, a villámló és lágy érzelmeket a jellegzetes debreceni tájszólás olykor goromba fordulataival.
A idillen túl látható, hogy milyennek látta Móricz Zsigmond a debreceni embert: kofákat, mezítlábas napszámosokat, kültelkieket, kistisztviselőket, "a lenti" Debrecen emberi világát.
Az ötvenes évek kultúrpolitikusai egyébként - Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának kulturális vezetője és Darvas József népművelési miniszter - a móriczi lelkületet életben tartó műnek minősítették Gyökössy betiltott írását. "Színpadon egyedül az Ascher Oszkár vezette Faluszínház, ami afféle vándorszínház volt akkoriban, játszotta a darabomat, így az a nagyobb városokba is eljutott, már az én rendezésemben" - mondta a szerző, aki nem firtatta akkor, hogy miként érte el a Faluszínház ezt a kivételezett helyzetet.
Idővel film is született a Móricz műből: 1971-ben mutatták be, Esztergályos Károly rendezésében, Kozák András és Venczel Vera főszereplésével. Néhány éve Vitézy László is készített filmet Bánovits Vivianne és Adorjáni Bálint főszereplésével a regényből.
Színháztörténeti kuriózummá vált a darab - fűzte hozzá Gyökössy -, amelyet most több kőszínház is szeretne színpadra vinni. Nemrég Jordán Tamás jelezte, hogy érdekli a mű, és a Tasnádi Csaba vezette Móricz Zsigmond Színház is színpadra állítaná. Székesfehérvárra pedig Szikora János színházigazgató érdeklődésére került a darab, aki már évekkel ezelőtt szerette volna bemutatni." Folytatást a Magyar Hírlapban talál.
Az előadásról képekben:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
Pillangó
szerelmi idill
Móricz Zsigmond regényéből írta: Gyökössy Zsolt
Szereplők:
Jóska: Kádas József
Zsuzsika: Törőcsik Franciska
Darabosné: Varga Mária
Darabos Mihály: Nagy Norbert e.h.
Hitves Pálné: Varga Gabriella
Hitves Pál: Krisztik Csaba
Maróti Mari: Blaskó Borbála
Marótiné: Ostorházi Bernadett e.h.
Mátyáska: Hegymegi Máté e.h.
Tóby Jenő: Andrássy Máté
Bodollai doktor: Pallag Márton e.h.
Táncos Rébék: Horkay Barnabás e.h.
Panka néni: Szirmai Irén
Sándor: Fehér László e.h.
Juli: Kertész Júlia
További szereplők: Gál Gergely, Horváth Bernadett, Rovó Tamás, Vida Emőke
Színpadkép: Horváth Csaba
Jelmez: Benedek Mari
Zene: Dresch Mihály, Lukács Miklós, Balogh Kálmán
Dalok: Nagy Norbert
Rendezőasszisztens: Haszmann Kata
Rendező-koreográfus: Horváth Csaba
Előadások: január 14., 23., 24., 25. 19:00