Bánffy Miklós szerteágazó munkásságáról rendeztek konferenciát pénteken, az író, politikus, színházi rendező születésének 140. évfordulójára meghirdetett emlékév nyitányaként az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.
Emléktábla-avatás, kiállítás és további konferencia is szerepel a Bánffy Miklós-emlékév programtervei között, amelyek még további egyeztetésre és szervezésre várnak - mondta el Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja a pénteki konferencián. Hozzátette: az emlékév egyik célja a román közönséggel is megismertetni Bánffy Miklós tevékenységét, egyebek mellett Bánffy írásainak románra fordításával. A tervek között szerepel az Erdélyi történet-trilógia megjelentetése is román nyelven.
A pénteki tanácskozás első részében a művészet és inspiráció témakörében hangzottak el előadások, a másodikban pedig Bánffy Miklós (1874-1950) műveinek nemzetközi fogadtatásáról és kiadásairól volt szó. A konferencián Piers Russell-Cobb, a londoni Arcadia kiadó vezető menedzsere a Bánffy-életmű kiadására vonatkozó eddigi tapasztalatait és jövőbeli terveit ismertette. Albert Mária, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem munkatársa Bánffy Miklós romániai fogadtatásáról, Jaap Scholten író Bánffy Miklós hollandiai recepciójáról szólt.
A konferenciát zártkörű kerekasztal-beszélgetés követte a Bajor Gizi Színészmúzeumban többek között a kiadási tervekről és egy Bánffy-kutatócsoport megalakításáról.
Bánffy Miklós gróf 1912 és 1917 között a budapesti Nemzeti Színház és az operaház intendánsaként támogatta Bartók Béla színpadi műveinek bemutatását, a darab díszleteit és jelmezeit is ő tervezte. Ő szerkesztette az Erdélyi Lapokat, 1916-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett, majd Bethlen Istvánnal és Jancsó Benedekkel 1918 novemberében megalakította a budapesti Székely Nemzeti Tanácsot. Bánffy Miklós 1921 áprilisától 1922 végéig a Bethlen-kormány külügyminisztere és egy ideig kisebbségügyi minisztere volt.
Az Erdélyi történet című nagyszabású trilógiája - Megszámláltattál... (1934), És híjával találtattál (1937), Darabokra szaggattatol (1940) - az erdélyi arisztokrácia sorsát, világának széthullását ábrázolja. Művét sokáig agyonhallgatták, csak évtizedek után fedezték fel újra, első megjelenése után hat évtizeddel fordították le angolra, spanyolra és németre.
Forrás: MTI
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.