Nemrég mutatták be a Radnóti Színházban Henrik Ibsen Hedda Gabler című darabját. Valló Péter rendező ennek kapcsán nyilatkozott a 168 órának. Lapszemle.
"Hedda Gablert női Hamletként is emlegetik, mivel ő sem talál kiutat a nyomasztó, fojtogató társadalmi közegéből. Mindent elpusztít maga körül, végül belehal céltalan, kilátástalan életébe. De a történetét nem akartam direkt párhuzamba állítani a jelenünkkel. Sőt inkább a távolságot szerettem volna jelezni azzal is: a díszletek, a jelmezek a XIX. század végét idézik. De persze a közérzet, az nagyon-nagyon ismerős" - fogalmazott a darab kapcsán a rendező, aki hozzátette, Ibsent mindig akkor rendez, amikor úgy érzi: közállapotaink annyira zűrzavarosak, hogy érdemesebb a nagy emberi történetekhez fordulni.
Arról, ma mennyiben izgatják a közéleti kérdések, Valló Péter így nyilatkozott: "9 éve még nem lehetett előre látni, hogy a korrupció ilyen mértékben eszkalálódik, és mindent behálóz majd. Régóta alapkérdés: a modern nyugati demokrácia felé haladunk-e, vagy Kelet felé vesszük az irányt? Az elmúlt években nem csupán politikai és gazdasági értelemben balkanizálódtunk. A szellemi korrupció is elképesztő mértékű. Sokan úgy érzik, nem csak anyagilag váltak nincstelenné: az eszményeiket is ellopták. A szabadság és a szolidaritás ebben az országban szinte már semmit nem jelent. Üresen kongó szavak. Devalválódott értékek. Rég túl vagyunk azon, hogy higgyünk az efféle jelszavakat hirdető politikai szónokoknak. De hogyan lehet élni ideálok és morális elvek nélkül? Mi van az erkölcsön túl? Ez az, ami mostanában a leginkább érdekel. A Hedda Gabler tükröt mutat egy olyan világról, ahonnan eltűnt a szabadság és a szépség, ahol csak érdekkapcsolatok maradtak. És aki nem tud ehhez igazodni, fölöslegessé válik. (...) Mintha túl sokan lennénk itt, nincs szükség ránk ahhoz, hogy eldöcögjön valahogy az ország. Nyilván ez vezetett el a tömeges emigrációhoz is, amely a fiatal értelmiségi réteget fájdalmasan érinti" - fejtette ki a rendező.
"A rendszerváltás előtti években a színháznak sikerült nagyon sokak számára „nélkülözhetetlenné” tennie magát, amit nemcsak a politikai bátorságával, de elsősorban a színvonalával ért el. Ebből sok minden megmaradt, öröklődött. Ám ha megnézzük a színházak műsorstruktúráját, már nem annyira pozitív a kép. A repertoár eltolódott a szórakoztatóipar irányába. A művészi értékeknek még van néhány „bástyájuk”, például Budapesten négy-öt színház, köztük a Radnóti is. Amolyan értékmentő utóvédharcokat folytatunk. Én sokfelé rendezek vidéken is. Az eltelt évtizedek alatt annyit már kiküzdöttem magamnak, hogy megmondhatom, mit szeretnék rendezni. De azért szinte mindenütt az az első kérés, hogy lehetőleg vígjáték legyen. A Hedda Gabler premierjén művészkollégák jöttek oda hozzám, és gratuláltak: milyen nagy lehetőség, hogy a jelenlegi körülmények között egyáltalán létrejöhetett ez az előadás" - magyarázta Valló Péter.
A teljes interjú itt olvasható.