"Izgalmas a folyamatban vagyok" - Villáminterjú Molnár Csaba táncos-koreográfussal

Molnár Csaba január 28-án és 29-én az általa is koreografált Nyúzzatok meg című előadásban, február 18-19-én pedig a Hodworks Pirkad című produkciójában lép fel a Trafóban. Ezenkívül új bemutatóra is készül: Dekameron című koreográfiáját tavasszal láthatja majd a közönség. Az előadások kapcsán Kovács Gabi kérdezte a táncos-koreográfust.

A Nyúzzatok meg című előadás rendhagyó lecsupaszítás, önelemzés, analízis, a Pirkad pedig valóban lemezteleníti a szereplőket. Látsz kapcsolatot közöttük?

A két dolog alapvetően különböző, bár az előadások - témájuk miatt - valóban akár összekapcsolhatóak is lehetnének. Azonban míg az egyikben rendező, koreográfus és táncos is vagyok, vagyis irányítok, döntéseket hozok, addig a Pirkad-ban tisztán előadóként veszek részt. A Nyúzzatok meg egy sokkal teátrálisabb, színházi elemeket használó előadás, míg Hód Adrienn munkája mellőzi a színházi eszközöket, elvontabb, a testből indul ki, és maga a test a főszereplő. Végig azon van a hangsúly, hogy a test dolgozik, fárad, izzad, változik, kommunikál. Ugyanakkor a két előadás alkotóival sokat játszunk együtt különböző produkciókban, tehát valószínűleg ezek az előadások láthatatlanul is hatnak egymásra, de nincs értelme összehasonlítani a két munkát, mert az alapvető dramaturgiai koncepciójuk nagyon különböző.

 Dányi - Molnár - Vadas: Nyúzzatok meg

Tavaly áprilisban volt a bemutatója a Nyúzzatok meg című produkciónak a Trafóban. Hogyan tekintesz most rá, más lesz ennyi idő után újra játszani?

Mindig nagyon izgalmas újra elővenni, felújítani egy előadást. Főleg úgy, hogy volt elegendő időnk eltávolodni tőle, majd újra ránézni. Eltelt egy év, és ezalatt nagyon sok minden történt, mindenkit értek új impulzusok, változtak körülöttünk a dolgok, és mi is változtunk. Ennek valószínűleg hatása lesz az előadásra is. Lehet, hogy most értjük meg azt, hogy mi is történt velünk tavaly, abban a nagyon intenzív próbaidőszakban.

 Dányi - Molnár - Vadas: Nyúzzatok meg

Manipulatív, robbanással teli, feszült figurát játszol a darabban.

Ez nem szándékosan alakult így. Ha kívülről analizálom a karakteremet, akkor valóban, én is úgy látom, hogy kevesebb bennem az odaadás, manipulatív, talán kicsit agresszív a jelenlétem. A diszharmónia, a feszültség nagyon érdekes dolgokat tud generálni. Kell, hogy legyen valami kis konfliktus, mozgás a viszonyokon belül, főleg egy olyan előadásban, ami az emberi kapcsolatokról beszél.

Nyúzzatok meg - Videoajánló:

A Pirkad-ban nincs ilyen szereped, sőt, ott mindenki egyenrangú.

Egyáltalán nincs. Hód Adrienn, a Hodworks társulat koreográfusa mindig nyitott, hosszan tartó kísérletezéssel kezdi a munkát. Táncosai szabadon értelmezhetik az általa hozott mozgásfeladatokat. Az idő előrehaladtával a spektrum egyre szűkül, és kirajzolódik az előadás. Így volt ez a Pirkad esetében is. Ebben az alkotásban teljes az egyenrangúság és az elfogadás. Nincs jó, rossz, erősebb, gyengébb, megengedett, tiltott. A Pirkad a határok feszegetéséről, az odaadásról, az elengedésről és az átalakulásról szól. Fizikálisan nagyon megterhelő, de közben valahogy mindentől megszabadulok, szinte módosul a tudatom. A hosszú próbák alatt volt időnk arra, hogy megszokjuk a saját meztelenségünket, így az, ami abszurdnak vagy visszataszítónak tűnt elsőre, később természetessé vált. Persze volt bennem kíváncsiság a premier napján, hogy vajon hogyan fogom tudni kezelni ezt a pőreséget, és hogy mit szólnak majd hozzá az emberek. De tánc közben hamar elfelejtettem a kétségeimet, mert ilyenkor nincs idő agyalni a dolgokon, csak az egymásra utaltság és a koncentráció számít.

Hodworks: Pirkad - Videoajánló:

A következő munkád a Dekameron munkacímet kapta. Tavasszal lesz a bemutató. Régóta készülsz erre az előadásra.

Igen, régóta gondolkozom ezen a munkán. Számos, nagyon határozott kép él a fejemben erről a darabról, de még nincs meg a konkrét vázlata. Inspirál Boccaccio Dekameronjának érzéki és szerkezeti világa, de ugyanígy szeretem Pasolini Dekameronját is, a rendező provokatív látásmódját, a szabadsághoz való viszonyát, azt, ahogyan a testiségről és az erotikáról gondolkodik. A tabuk ledöntése, az életöröm és a történetek felszabadultsága intenzíven hatott rám. Ezt a világot szeretném én is színházi és saját eszközeimmel interpretálni. Izgalmas az a folyamat, amiben éppen vagyok - gondolkozom, tele vagyok impulzussal, és próbálok a zsigeri elképzelésektől tudatos kutatómunkával eljutni önmagamhoz, és ahhoz az előadáshoz, aminek jelenleg Dekameron a munkacíme.

Az interjút készítette: Kovács Gabi

U. sz.: Színház.hu