V. Henrik - A Globe színház előadását vetítik a Csokonai Színházban

Február 2-án 17 órától a londoni Shakespeare's Globe színház előadásának felvételét láthatják az érdeklődők a Csokonai Színház Shakespeare-időgép sorozatában.

Az előadásról:

Shakespeare e remekműve a háború megpróbáltatásairól és a béketeremtés kihívásairól szól. A királydráma történelmi háttere a francia területek visszaszerzéséért folytatott 1415. évi angol hadjárat, középpontja az azincourt-i csata, megoldása a troyes-i béke, mely által Henrik király Katalin hercegnő férje és a francia trón örököse lett.

V. Henrik, az újdonsült, fiatal angol király – aki trónvárományos korában a korhely Falstaff oldalán végbevitt kicsapongásaival szerzett magának kétes hírnevet – háborút indít a franciák ellen. Teszi ezt nem telhetetlen hódításvágyból, hanem abból a meggyőződésből, hogy a francia trónhoz ténylegesen joga van. Hogy a háború e tiszta forrását, a kétségbevonhatatlan jogcímet biztosan megállapítsa, összehívja országnagyjait, és a canterbury-i érsekkel megmagyaráztatja, hogy az úgynevezett száli törvénynek, mely szerint nők nem örökösödhetnek a trónon, Franciaországban nincs érvénye, ezért a francia trón joggal őt illeti, mint a Capet-k közvetlen utódját női ágon. Nyugodt lélekkel indítja meg így aztán a hadjáratot, s egész Anglia nagy lelkesedéssel és a legtisztább meggyőződéssel támogatja.

Southamptonban már útra készen áll az angol sereg, amikor a király közvetlen környezetében veszedelmes összeesküvést fedez föl, melynek célja, hogy a háború leple alatt a York-ágat ültessék az angol trónra. A király szigorú és gyors ítéletet hoz az összeesküvők fölött, és rövid úton kivégezteti őket.

V. Henrik - Videoajánló:

Az angol sereg első hőstette Harfleur elfoglalása. Négy hétig tart az ostrom; a franciák vitéz ellenállást tanúsítanak. Henrik király maga vezeti az ostromot, s buzdítja harcra katonáit. Harfleur városa végül megadja magát, ám ami következik, diadalmenetnek nem mondható. Pestis tör ki az angol táborban, mely elviszi a sereg felét. A letarolt és ellenséges vidéken alig lehet élelemhez jutni, a csüggedők a hazatérést sürgetik; de a király nem tartozik a csüggedők közé. A betegeket visszaküldi Angliába, kétezer embert hátrahagy Harfleur védelmére, s tizenkétezer fősre csökkent seregével megindul az ország belsejébe.

Azincourt mellett akadnak az ellenség ötvenezres főerejére. Hogy Henrik a maga elcsigázott, kiéhezett hadaival szembe merne szállni a túlerővel, hihetetlennek látszik a franciák számára, akik különben is a legnagyobb megvetéssel beszélnek a rongyos barbárokról. A csatát megelőző éjjelen diadalmas ujjongás és harsány vigalom zaja hallatszik a táborukból. Velük szemben némán és sötéten pihen az angol sereg a folyamatosan zuhogó esőben. Komolyan és hidegvérrel készülnek a döntő napra. A király gondoskodik róla, hogy ételben és italban ne szenvedjenek hiányt, s nyugodt álommal készüljenek a másnapi küzdelemre.

A csata reggelén sokan meggyónnak és áldoznak, misével és imádsággal kezdik a napot - október 25-ét, szent Crispin és Crispián napját, mely azóta nevezetes az angol történelemben. Elhangzik a híres királyi beszéd, amelytől a gyenge, beteg sereg vad oroszlánná válik, s megtörténik a hihetetlen: az elcsigázott angol sereg teljes győzelmet arat az ötször akkora, kipihent, jól felszerelt ellenség fölött. Tízezren esnek el a franciák közül; Orléans hercege ezerötszáz nemessel fogságba kerül. Az angolok vesztesége ehhez képest aránytalanul csekély. Következik a békekötés: a házasság a francia király lányával, s a megállapodás, hogy a francia trón Henrikre és örököseire száll.
Ám Shakespeare királydrámát írt, s nem komédiát, így zárósoraiban előrevetíti mindazt, ami a VI. Henrikben vár ránk, vagyis hogy a győzelmet csak röpke béke követi, majd az enyészet, s a dicső király gyors halála. A francia trón birtoklásából nem marad semmi, jön viszont Jeanne d’Arc, majd a háború dicstelen vége, és a többi, amit a történelemből tudhatunk.

"Globe a képernyőn" - Ajánló:

William Shakespeare: