Második Sirály-bemutatóját tartja a miskolci színház

A Miskolci Nemzeti Színház 2013/2014-es évadának egyik különleges vállalkozása, hogy Csehov Sirálya kétszer is színre kerül. Kiss Csaba igazgató decemberi bemutatója után február elsején Rusznyák Gábor értelmezésében is megnézheti a miskolci közönség Csehov remekművét, ezúttal a Csarnok kísérleti terében.

 

A Miskolci Nemzeti Színház ajánlója:

 

A Játékszínben tartott És mennyi szerelem – Rendezők a Sirályról című kötetlen beszélgetéssorozat alatt egyértelművé vált, hogy hasonlóságok és markáns különbségek is lesznek a két produkció között. Az anyag gazdag – az értelmezések még inkább.

Rusznyák Gábor pályája során negyedszer találkozik Csehovval – a kaposvári Platonov és Három nővér rendezése, valamint a Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémián rendezett Platonov-vizsga után ezúttal Csehov leginkább költői színművét viszi színre. Koncepciójában kiemelten fontos a színészek és a szerepek közti viszony: a színészek Csehov komplex alakjain keresztül a tizenkilencedik század végi orosz vidék és az 1980-as évek magyar valóságának tragikus és komikus oldalát is megmutatják, mindeközben pedig önmagukat is keresik szerepeikben. Az előadásban főbb szerepekben Vándor Éva, Görög László, Kocsis Pál, Rusznák András, Czakó Julianna, Máhr Ági és Szatmári György lépnek fel.

 

A miskolci Csarnok számos kihívással szembesíti az alkotókat – Khell Zsolt díszlete figyelembe veszi mind a tér adottságait, mind a Rusznyák által megcélzott prózai, mégis álomszerű hangulatot. Emellett az előadásban fontos szerephez jut a zene is: Márkos Albert szerzi az előadás különleges hangulatú zenéjét. Zongoraszó a szalonból, egy lelőtt sirály, örökké kitérő, reménytelen szerelmek – mindez életre kel az évad második Sirály-rendezésében.

Csehov a köznapiságból varázsol költészetet. Azt mutatja meg nekünk, hogy a mi egyszeri-egyszerű életünkben is mennyi a fájdalom, hogy mennyi ki nem mondott mondat reked meg bennünk, hogy mennyi felesleges és olykor nevetséges dologgal próbáljuk leplezni eredendő érzékenységünket és sérülékenységünket, hogy mennyi energiát fordítunk arra, hogy igazoljuk ittlétünk fontosságát és értelmét... Hogy milyen illékony, megfoghatatlan pillanatokból áll is az élet. Egy író, egy színész, vagy bármelyikünk élete. Ezeket a pillanatokat fedezteti fel velünk rendezőkkel, színészekkel, nézőkkel Csehov” - vallja Rusznyák Gábor.

 

CzakoJulianna RusznakGabor foto EderVera Fotó: Éder Vera

 

Kiss Csaba igazgató a két Sirályról:

 

"(...) Csehov azt írta: „komédia három női, hat férfi szereplőre, négy felvonásban, tájkép: kilátás a tóra, sok beszélgetés az irodalomról, kevés cselekmény”. Ebben a szűk mondatban talán Rusznyák Gáborral is egyetértünk, de egy-egy figuráról, jelenetről olyanokat vitatkoztunk, hogy ne tudd meg! 

Hogy vitatkoztok?

Kiss Csaba: Különböző kérdések kerülnek elő, nincs előre eldöntött menete a vitának. De nagyon fontos és hasznos. Volt egy olyan félmondata Gábornak, ami az egész rendezésemet, a hozzáállásomat megváltoztatta. Miután elmeséltem az elképzeléseimet a darabról, azt mondta, hogy igen, ez nagyon gazdag és színes koncepció, de „ne tedd a színészek vállára”, maradjon a te titkod. Én hajlamos vagyok megosztani a színészekkel mindent, amit a darabról gondolok, pedig nekik csak az adott szereppel, viszonyokkal kell foglalkozniuk, nem az egésszel. Egy másik ívet kell bejárniuk. Gábor pedig egy Trigorinos résznél gondolkodott el saját rendezői olvasatán. Az én előadásom négy tehetséges emberről szól, akik keményen vívnak, kínlódnak azzal, amit csinálnak. Erre azt felelte, ő másként gondolja, szerinte Trigorin egyértelműen kutyaütő író. Egy lektűr-celeb. Arkagyina pedig a múlt emlékeit folyton újraaranyozó vidéki díva. Erre én azt mondtam Gábornak, négy tehetségtelen ember beszélgetése a művészetről engem halálosan nem érdekel, mert nincs tétje. Ez az a pont, ahol a két Sirály elválik – ez nemcsak két különböző előadás, hanem két különböző darab. Csak a mondatok ugyanazok. Az én Trigorinom gyötrődni fog az irodalommal. Sejtem az ő kínjait, mert magam is követtem már el drámákat, tudom, milyen nehéz az ismeretlen, amikor olyasmit kell megfogalmaznod, amit még senki nem gondolt el előtted, és csak saját magadból meríthetsz. Nagyon nehéz, vergődő műfaj az írás, és szerintem Csehov az író pont ezt írta meg Trigorin figurájában, kielégületlenségében. De ha Gábor itt ülne, elmondaná, hogy ez mennyire nem így van. Milyen gyönyörű lesz, amikor ezt a vitát két előadás fogja lefolytatni egymással... Valószínűleg a közönség nagy része mindkettőt meg fogja nézni, ez viszont minket is fokozott őszinteségre kényszerít. 

Mi a tanulsága a vitáitoknak?" Folytatást itt talál.

 

Az előadásról képekben:

Fotó: Éder Vera

 

 Jelenet az eloadasbol foto EderVera

1.

 LovasRozi PasztorPal foto EderVera

 2.

LovasRozi RusznakAndras foto EderVera

 3.

MahrAgi foto EderVEra

4.

Salat Szatmari Vandor Gorog foto EderVera

5.

SzatmariGyorgy foto EderVera

6.

VandorEva KocsisPal foto EderVera

7.

VandorEva RusznakAndras foto EderVera

8.

CzakoJulianna foto EderVera

9.

GorogLaszlo foto EderVera

10.



A.P. Csehov: Sirály

Arkagyina, színésznő - VÁNDOR ÉVA m.v.
Trepljov, a fia - RUSZNÁK ANDRÁS
Szorin, Arkagyina bátyja - GÖRÖG LÁSZLÓ
Zarecsnaja, Nyina - CZAKÓ JULIANNA
Samrajev, Szorin intézője - SALAT LEHEL
Polina, a felesége - MÁHR ÁGI
Mása, a lányuk - LOVAS ROZI
Trigorin, író - KOCSIS PÁL
Dorn, orvos - SZATMÁRI GYÖRGY
Medvegyenko, tanító - PÁSZTOR PÁL
Jakov, cseléd - FRITZ ATTILA

Díszlet- jelmeztervező: KHELL ZSOLT
Zene: MÁRKOS ALBERT
Dramaturg: CSEH DÁVID
Súgó: BÍRÓ KLÁRA
Rendezőasszisztens-Ügyelő: EGYÜD TÜNDE
Rendező: RUSZNYÁK GÁBOR

Bemutató: 2014. február 1., 19:00

Csarnok, Miskolci Nemzeti Színház

További előadások: 2014. február 2., 5., 16. és 23.
 

süti beállítások módosítása