Scherer Péter tantermi előadása a Jurányiba érkezik

Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és a Füge Produkció T című bemutatójára február 6-án, csütörtök 19 órakor kerül sor a Jurányiban.

Nem találod a helyed? Nem tudod, mit kezdj magaddal? Nincsenek céljaid? 
Alkalmatlan vagy az emberi kapcsolatokra? Másmilyen vagy mint a többiek?
Vagy éppen hogy átlagos? Ne aggódj, nem vagy egyedül. 

Ajánló a produkcó elé:

Főhősünk bármelyikünk lehet, és mégis valaki. Egyedi és átlagos. Ahogy a problémái is azok. Egy huszonéves srác mesél az életéről, s közben fel-fel tűnnek a környezetéből, kapcsolataiból villanások: kapaszkodások, vonzódások és taszítások. Megfelelés, vagy éppen nem-megfelelés?
Mennyivel jobb rendet rakni a fejünkben, mint megpróbálni elpusztítani minden ott találhatót? 
Hősünk gondolkodik, érez, leporol, kiürít, helyrerak, kitisztít, rendszerez. 
Rájön, hogy nem mondhatja meg neki más, hogy mit kezdjen az életével.
Nem élheti más elképzelését. 
De mindeközben mit tehet a másik? 
Aki mindezt végignézi, hallgatja, éli.
Tehet-e bármit?
A külvilág: a tanárnő, a barátnő, a nővér részese lehet-e egy önmagával bajban levő ember útkeresésének.
Miként vagyunk képesek fogódzót találni ebben az őrült centrifugális körforgásban? Honnan tudhatjuk meg, mit is akarunk igazából kezdeni önmagunkkal? 
Van-e bármilyen bizonyosság?

Az előadásokhoz tartozó beszélgetések vendége Heves Andrea pszichológus.

„Úgy esett a fejemre, mint egy fél tégla” - Villáminterjú Scherer Péterrel:

Milyen kérdésekkel foglalkozik legújabb, T című rendezésed, melynek budapesti bemutatója február 6-án lesz a Jurányiban? 

Az előadás alapgondolata az volt, hogy próbáljuk meg elcsípni azokat a felsőbb évfolyamokba járó gimnazistákat, akikhez olvasottságuk, tájékozottságuk, vagy tehetségük miatt nagy reményeket fűznek, mégis valahogy elveszítik a fonalat, nem találják a helyes irányt és tanácstalanok, hogy milyen úton vágjanak neki az életnek. Az előadás címe – a T betű – a zsákutcát jelző táblára kíván utalni azt az állapotot jelképezve, amikor az ember élete zsákutcába kerül. Ez az állapot különösen veszélyes tud lenni a pályaválasztás előtt álló fiatalok életében. 

Hogyan kezdtél el tantermi előadásokkal foglalkozni?

Ez az egész történet úgy esett a fejemre, mint egy fél tégla, már ha a tégla véletlenül valakinek a fejére tud esni – a Mester és Margarita című műben mondja Woland, hogy „a tégla soha nem esik senki fejére véletlenül”. Pár évvel ezelőtt, amikor Novák János megkeresett a Klamm háborúja című monodrámával, nagyon megtetszett a történet és szerencsére nem csak nekem, amit mi sem bizonyít jobban, hogy alig 4 év alatt kb. 220-szor játszottam különféle iskolákban, fesztiválokon és külföldön. Az előadás után később megkeresett Gyulay Eszter, hogy mi lenne, ha csinálnánk a fiataloknak egy drogtémával foglalkozó előadást: így született meg A gyáva. A mai napig Eszter az, aki mindig előáll valamilyen újabb ötlettel, melyből folyamatosan új előadások születnek.

Idén a Tantermi Színházi Szemle egyik zsűritagjának választottak. Miért tartod fontosnak a tantermi előadások létrehozását?

Nagyszerű élmény a fiatalok és az alkotók számára egyaránt. Ha minőségi előadást viszel a diákok közé, akkor azt meghálálják. Ezekben a történetekben engem mindig a színház érdekelt, arra törekedtem, hogy a diákok ugyanúgy egy zsigeri élményt kapjanak egy témáról, mint a „nagy” színházi előadásoknál. A plusz kihívás ebben az, hogy mindezt a legegyszerűbben, díszlet, jelmez és zene nélkül egy óra alatt kell elérni. A fiatalok ennek ellenére komplex élményhez jutnak köszönhetően az előadást feldolgozó beszélgetéseknek is.

Kérdezett: Antal Klaudia

A Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és a Füge bemutatja:

T
Tóth
Tőkés
Tanuló
Time
Zsákutca
A múlt idő jele

Közérzet-játék

Játsszák: Tóth János Gergely, Tőkés Nikolett

Dramaturg: Gyulay Eszter
Rendező: Scherer Péter

Budapesti bemutató: 2014. február 6. 19.00, Jurányi