"Sokkal szabadabban lehet alkotni" - Fiatal koreográfusok a Zéró Balett új bemutatóiról

A Technokol és a BefolyásolHATSZ a Zéró Balett társulatának két legújabb darabja, melynek február 13-án 20 órakor lesz a bemutatója a Bakelit Multi Art Centerben. Sarlós Flóra Eszterrel, Miklósy Alexszel valamint Berger Gyulával beszélgetett a Bakelit a két fiatal alkotó első saját koreográfiájának premierje kapcsán.

A Bakelit interjúja az alkotókkal:

Izgultok?

Alex és Eszter: Persze, igen, de azért könnyebb, hogy már jól ismerjük a helyszínt.

Hogy kezdtetek el táncolni?
Alex: Zenét tanultam jazz-ének szakon, innen indultam el már felnőttként a tánctanulás felé, majd jött a Zéró Balett.

Eszter: Én Bognár Zsuzsánál kezdtem, majd elvégeztem egy modern tánc képzőt. Ezután kikerültem 2 évre Franciaországba, Toulouse-ba táncot tanulni. A Gyuszi pont akkor hirdette a Hang közepe projektre a próbatáncot, amikor hazajöttem. Azóta vagyok a társulat tagja.

Miért pont a Zéró Balett?
Alex: Sokkal szabadabban lehet alkotni velük, mint másokkal.

Eszter: Gyuszira nagyon jellemző, hogy hagyja a táncosokat szabadon dolgozni. Mindenkiből megpróbálja kihozni azt, ami az ő személyéből adódik. Teret ad. És utána kiválasztja azt, ami tetszik neki. Nem állít fel sablonokat, mindig az egyénekből indul ki.

Hogy született a BefolyásolHATSZ és a Technokol?
Eszter: Gyuszihoz hasonlóan, mi is sokat improvizáltunk, az első pár hét műhelymunka volt. Én is a szereplőkből indultam ki. Először mindenki elmondta, mi jellemzi az ő aktuális helyzetét. Különböző kérdésekre kerestük a választ, péládul arra, miként feszegetjük a határainkat, miért, hogy időnként túlpörgünk, hogy döntésképtelenek vagyunk, hogy a túl sok féle választási lehetőség megzavar minket vagy hogy nehezen rúgjuk fel azt, ami biztonságos. Amikor kiismertük a válaszainkat, a karaktereinket, olyan szituációkba helyeztük őket, amelyekhez a befolyásolás, a manipuláció voltak a kulcsszavak. Így alakultak ki a jelenetek.

Alex: Én a mozgásminőségek felől közelítettem.

Eszter: Ez a munkafolyamat úgy nézett ki, hogy Alex mondott valami eszement ötletet, mi pedig rávágtuk, hogy "na ezt nem"! De végül tényleg érdekes mozgáselemek születtek.

Alex: Nekem a ragaszkodás volt a fő témám. Tehát a Technokol nem egy konkrét cím, hanem szintén egy kulcsszó, egy metafora. A hindu filozófia szerint az anyagi világhoz való ragaszkodás megköt minket és a cél ettől elszakadni, ami persze lehetetlen. Ez a gondolat is foglalkoztatott.

Meg lehet élni a táncból?
Eszter: Nem. Vannak időszakok, amikor igen, de sajnos nagyon nehéz.
Alex: Nem.

Szerintetek van a kortárs táncnak közönsége?
Eszter: Igen, de egy nagyon vékony rétegről van szó. Ezért is szeretem az összművészeti produkciókat, mert többféle embert szólítanak meg egyszerre. Ha van például élő zene egy darabban, máris egészen más energiák jelennek meg a színpadon. Mindkét produkcióban fantasztikus zenészekkel dolgozhattunk együtt, akik nagyon sokat adtak hozzá az előadáshoz...

Mit kívánnátok a Tánctündértől, hogy könnyebb legyen az élet?
Eszter: Legyen sokkal több befogadó hely, ahol fel lehet lépni és a közönség igenis menjen el az előadásokra.

Alex: Én azt látom, hogy le vannak osztva a lapok, a helyek és kezdő koreográfusként szinte lehetetlen elindulni, kezdőként már próbatermet is nagyon nehéz szerezni. Pályázatokon is nehéz indulni, hiszen nincs az embernek kellő referenciája. Jó lenne több pályakezdőknek szóló pályázat...

Berger Gyulával, a Zéró Balett vezetőjével is beszélgetett a Bakelit:

Mik Eszter és Alex erősségei táncosként? Miért szeretsz velük dolgozni? És mit ad egy táncosnak, ha saját koreográfiával kell előállnia?
Mindketten nagyon elszántak, céltudatosak, bármit kérhetek tőlük, biztosan mindent elkövetnek, hogy megvalósítsák az elképzelésemet. Emellett folyamatosan képzik magukat, igyekeznek fejlődni. A saját koreográfia mindenekelőtt egy rendkívüli tanulási lehetőség! Ilyenkor extra kihívásokkal szembesül az addig "csak" táncoló ember, és egy új szemszögből kénytelen rátekinteni az alkotásra. Ebből a folyamatból egyébként táncosként is profitál.

Mennyire vettél részt az előadások születésében?
Igazából ez teljesen az ő munkájuk. Én el voltam foglalva egy másik projekttel, amelyben nem csak (társ)alkotóként vettem részt, hanem táncosként is, így kénytelenek voltak önállóan dolgozni - ami jó!

Láttad már az eredményt?
Igen, bár még kosztüm és világítás nélkül, ami azért sokat hozzátesz, de most is tetszik.

Felismerted a saját hatásodat?
Ezt nehéz megítélni, egy külső szem jobban el tudná dönteni... Nem célom kis Berger Gyulák kinevelése, a sokszínűségben hiszek. Ők szerencsére eléggé önállóak, megvan a maguk elképzelése, és képesek azt megvalósítani.


Eszter és Alex azt emelték ki veled kapcsolatban, hogy szabadságot kaptak tőled...
Így van, nem nagyon szeretem korlátozni az embereket. De ezek képlékeny dolgok, mindenkinek szüksége van bizonyos keretekre, amelyek nem lehetnek sem túl szorosak, sem túl lazák. Mindenki más ebből a szempontból is, és mindig el kell találni a megfelelő arányokat, ami nagy feladat, és nem mindig sikerül...

Ők pont úgy érzik, hogy náluk sikerült eltalálnod az arányokat.
Hát ez szuper! Remélem, nem csak udvariasságból mondták.

Szerinted mi a legnehezebb egy mai fiatal táncos életében?

Egyértelműen a megélhetés biztosítása... A tanulás ma már sokkal könnyebb, mint az én időmben volt. Ha lehetne, én sokkal több pénzt biztosítanék a művészetre általában. A művészet nem valami úri huncutság, mint azt talán néhányan hiszik, hanem a világ szemlélésének, felfogásának egyik fontos, sőt, nélkülözhetetlen módja. Művészet nélkül nem ember az ember. A tánc és a táncosok - ha jó a tánc és jók a táncosok - valamiféle transzcendens tartalmat közvetítenek a nézőknek. Sokszor találkoztam azzal a nézettel, hogy a tánc afféle kellemes hobbi, amit a táncosok kedvtelésből csinálnak, ezért nem is kell megfizetni őket. Óriási tévedés! A táncosok nagyon keményen dolgoznak, hogy önmagukat tiszta csatornává transzformálják - ebben a tekintetben olyasmi a tánc, mint az élsport, ami szintén kőkemény igénybevételt jelent, és teljes testi, lelki, szellemi odaadást kíván!

Szerinted is csak a szakma jár a kortás táncelőadásokra?
Talán a szakma van többségben, de azért remélem, hogy növekszik a nem szakmai nézők létszáma is. Nem szűkíteném le a kérdést a táncra. Úgy gondolom, hogy általában kevesebben látogatnak olyan előadásokat, kevesebben olvasnak olyan műveket, néznek meg olyan kiállításokat, hallgatnak olyan zeneműveket, amelyek a befogadása kissé nagyobb erőfeszítést kíván...

Bemutató: február 13. 20.00 Bakelit Multi Art Center

Forrás: Bakelit M.A.C.
usz: Színház.hu