És már senki sem - Tíz kicsi néger a Játékszínben

Agatha Christie 'És már senki sem, korábbi címe a Tíz kicsi néger' című krimijét február 15-én mutatja be a Játékszín Szirtes Tamás rendezésében, Gálvölgyi János, Benedek Miklós, Németh Kristóf és Hajdu Steve főszereplésével.

A Játékszín ajánlója:

Magányos sziget az angliai partok mentén. Tíz ember érkezik. Egymás számára ismeretlenek, de hamar kiderül, van bennük valami nagyon is közös vonás. Mindegyikük múltjában ott egy sötét folt. És a feltételezett gyilkosok szépen, sorban áldozattá válnak.

A krimi királynőjének legnépszerűbb írása már néhány évvel megjelenése után meghódította a színpadot. Ezt számos filmfeldolgozás követte. A történet végkifejlete, amit természetesen nem árulunk el, időnként új köntöst kapott, tehát aki jól ismeri a regényt, azt is érhetik meglepetések. De a kérdés örök és változatlan: Ki lehet a gyilkos?

Fotók: Szalóky Béla

Agatha Christie már 30 éves is elmúlt, amikor 1920-ban első regénye megjelent. Ebben mutatkozott be Hercule Poirot, aki aztán számtalan krimijében szerepelt. Írói karrierje gyorsan kibontakozott, és hamarosan olyan történetekbe is belevágott, például az És eljő a halál... (Death Comes as the End) vagy a Tíz kicsi néger (And Then There Were None), melyekből a nyugalmazott belga nyomozót és másik jól kitalált karakterét, Miss Marple-t is kihagyta.

Ez utóbbi minden idők legnagyobb sikerű krimije, melyből az évek során több mint 100 millió példányt adtak el. Könyv formájában először 1939 novemberében jelent meg Ten Little Niggers (Tíz kicsi néger), majd egy ideig Ten Little Indians (Tíz kicsi indián) címmel. Az Egyesült Államokban a Saturday Evening Post hét részben közölte a művet And Then There Were None (És már senki sem) címen, ami Magyarországon először 1941-ben jelent meg A láthatatlan hóhér címmel, Vécsey Leó fordításában.

Agatha Christie 1943-ban készítette el az És már senki sem színházi adaptációját, amit a hazai közönség először 1946-ban láthatott Várkonyi Zoltán rendezésében. Az azóta több feldolgozást is megért darabot legutóbb 2004-ben mutatták be Magyarországon.

A Játékszínben 2014. február 15-én kerül bemutatásra a darab Szirtes Tamás rendezésében. Az előadásnak több érdekessége is van: Németh Kristóf, a teátrum igazgatója először vállalt szerepet színházában színművészként, a darabban Philip Lombard szerepét játssza. Benedek Miklós pedig immáron másodszor kap szerepet a nagysikerű produkcióban, 10 évvel ezelőtt Lawrence Wargrave bírót alakította, most John Gordon Mackenzie tábornok szerepét formálja meg.

"Ha jót akarnak, jöjjenek el!" - Szirtes Tamás rendező az előadásról:

Honnan jött az ötlet, hogy színpadra állítsa Agatha Christie e remekművét?

Németh Kristóf és Bank Tamás ötlete volt. A Játékszín idei évadjának talán ez az egyik legfontosabb bemutatója és én örömmel fogadtam ezt a gondolatot.

Most először rendez Christie-darabot. Hosszas várakozás és tervezés előzte meg? Meddig tartottak az előkészületek?
A tervezés és az előkészületek egyik legfontosabb eleme volt, hogy új fordítás készült. Galambos Attila fordítóval közösen hosszan dolgoztunk a szövegen, ez néhány hónapos munka volt. Ugyancsak hosszú előkészület volt a díszlet megtervezése Menczel Robival és a zeneszerzés, ami Gulyás Levente kompozíciója és nagyon fontos eleme az előadásnak. Mind a díszletet, mind a zenét filmszerűen használjuk, nem pusztán aláfestés, az érzelmi állapotokat tökéletesen tükrözi a darabban.

Az És már senki semet hazánkban többször is bemutatták 1946 óta, legutóbb 10 éve. Ön szerint ez a mű is azok közé tartozik, melyeket érdemes néhány évente leporolni, és friss szereplőkkel, új szemmel bemutatni?
Érdemes leporolni, ráadásul friss szereplőkkel feltétlenül. Agatha Christie a műfaj klasszikusa, és a világhír soha sem véletlen műve, mert nemcsak a krimije fantasztikus, hanem a pszichológiának, az emberi léleknek és a lélek működésének nagy tudója is, és tulajdonképpen ez a darab túl azon, hogy krimi, egyúttal egy nagyon érdekes lélektani dráma.

Gondolkodott-e minimális modernizálásban? Amikor rendez, mennyire tartja fontosnak a forrás műhöz a hűséget?

Maximálisan. A színház és az előadó-művészet valójában egy interpretáló művészet. Egy szerző gondolatát szólaltatják meg, tehát mi az előadóművészi szabadsággal rendelkezünk. De ez a kor, amelyben játszódik, vagyis a harmincas évek végén, negyvenes évek elején, ez az a korszak, ami ennek a történetnek a tökéletes helyszíne. Azóta a technika annyit fejlődött, hogy bármilyen kimozdítás az időből, az egyben egyéb beavatkozásokat vonna maga után, és azt én nem akartam.

Benedek Miklós már másodjára kap szerepet ebben a darabban: épp a fent említett 2004-es előadásban alakította Lawrence Wargrave bírót. Felmerült, hogy most is őt játssza?
Nem merült fel, Gálvölgyi Jánost nagyszerű és ezerszínű színésznek ismerem, akinek nagyon erőteljes drámai vénája is van. Benedek Miklós pedig kiválóan alkalmas a tábornok szerepére is. Egyébként azt kell, hogy mondjam, hogy természetesen, mint nagy színészek esetében, fordítva is elképzelhető egy ilyen.

Van köztük olyan, aki nagy rajongója a krimi királynőjének?
A próbák jelentős része azzal telik el, hogy csodáljuk Agatha Christie technikáját, emberismeretét, lélekismeretét, és azt hiszem, hogy mindannyian, az egész csapat nagy tisztelője.

Van különleges technikája, amivel hozzálát a rendezésnek vagy – mivel minden darab más és más – sodródik az árral? Mi az, amit mindig szem előtt tart, amitől soha nem tér el?
Rendezői szempontból ez egy rendkívül nehéz darab. Elsősorban azért, mert miközben nagyon igényli a jelentős színészi egyéniségeket, ugyanakkor nagyon igényli a csapatmunkát is. Tehát nagy egyéniségeknek kell nagyon erőteljesen együttdolgozni. Itt a közös hatások, tehát a tíz ember együttes színpadi jelenléte nagyon fel tudja erősíteni egymást. De ugyanakkor, ha nem egy irányba húznak, vagy dolgoznak, akkor a szituációk feszültsége elveszik. Tehát a rendezés fő dolga egy nagyon erőteljes összehangolása a dolognak, elemzés és összehangolás.

Korábban milyen kapcsolatban állt az írónő munkásságával? Olvasta a könyveit? Esetleg volt szerencséje eredetiben megtekinteni egy-egy színdarabot?
Kezdő rendező koromban, a József Attila Színház műsorára tűzött egy, a Gyilkosság a paplakban című Agatha Christie darabot, ott rendezőasszisztens voltam, egyébként nagyon sok filmjét láttam, az Orient Expresst, a Miss Marple filmeket, de rendezőként most találkozom vele először.

Mit jelent Önnek Christie?
Egy zseniális személyt jelent, akit elsősorban a bravúros pszichológiai tudása és a helyzetismeret jellemez, helyzet- és emberismeret.

Ha lehetősége adódna, rendezne újabb Christie-t? Mondjuk egy Poirot- vagy Miss Marple-darabot?
Feltétlenül. Azt nem tudom, hogy melyiket, Poirot, vagy Miss Marplet. De azért ez a produkció - és remélem ez így megy végig - nagyon nagy kedvet csinált nekem további Agatha Christie-khez.

Ön szerint melyik mai színészeink lennének a legalkalmasabbak a belga detektív és az ősz hajú vénkisasszony szerepére?
Szerintem Poirot-t nagyon sokféleképpen, és nagyszerűen ki lehetne osztani, egészen váratlan, jó megoldások lehetnek. Akár ebben a szereposztásban is van olyan, aki játszhatna Poirot-t. Miss Marple-re nem tudok hirtelen válaszolni.

Végezetül mit üzenne a hazai Christie-rajongóknak?
Ha jót akarnak, jöjjenek el a Játékszínbe, és nézzék meg a Tíz kicsi négert.

További képek az előadásból:

Fotók: Szalóky Béla

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

 10.

További előadások:

2014-02-17 19:00
2014-02-19 19:00
2014-02-21 19:00
2014-03-04 19:00
2014-03-08 15:00
2014-03-27 19:00
2014-04-12 15:00
2014-04-12 19:00
2014-04-13 15:00
2014-04-13 19:00
2014-04-30 19:00

Forrás: Játékszín