Csaknem félszáz dal, és legalább ugyanennyi fellépő szólal majd meg március 29-én az Átrium Film-Színházban. A Szakértők zenekar és művészvendégei színielőadások dalaiból, kamaraszámokból és nótákból adnak elő összeállítást. Kovács Márton zeneszerző, a zenekar vezetője mesélt arról, hogy mire számíthat majd a közönség a koncerten.
A koncertről:
Marha röffen, disznó bőg
avagy
Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!
A Szakértők éppen tizenegy éve zavarják puszta jószándékból a Mohácsi János rendezte színielőadások békés hömpölygését. Istentől elrugaszkodott hangszereikkel (hupák és bandája!), az azokból kicsikart hangokkal a kora kréta korban a kaposvári Csiky Gergely Színház elkopott deszkáiról (Megbombáztuk Kaposvárt, Csak egy szög, 5606 – Őrült lélek, vert hadak), a késő oligocénben pedig a budapesti Nemzeti Színház elsüllyedt színpadáról (Sárga liliom, Ördögök, Egyszer élünk) nem hagytak nyugtot sem a játszani próbáló színészeknek, sem a szunyókálni vágyó közönségnek.
A kép forrása: poszt.hu / FoTóth
Minden elmúlik.
Muzsikájuk egyik része Kovács Márton szerzeménye (az Ég tudja, honnan), másik része valamennyi Szakértők találmánya, ó, azok az arcok, harmadrésze pedig magától az évezredes magyar néptől ered és az Indiai óceánba torkollik a Bengáli-öbölben, Brahmapur közvetlen közelében, duzzasztott, hajóvonták találkozása tilos.
Az Átriumban olyan, a baj nem jár egyedül művészvendégek ének-zenélnek a vak vezet világtalant Szakértőkkel, akik több ízben is okai, okozói, múzsái és/vagy nyílt ellenzői voltak a megszületett hungarikum hangáradatnak. Most akkor viseljék is a következményeket, no meg a felelősséget:
Fellépők: Bánfalvi Eszter, Bodor Johanna, Csákányi Eszter, Murányi Márta, Pál András, Radnay Csilla, Szathmáry Judit, Szikszai Rémusz, Tenki Réka, Závada Pál, a Mohácsi-osztály és még ki tudja...
No meg a Szakértők:
Bárány Tamás – fúvósok
Bodor Tibor „Teskó” – tangóharmonika
Csíkvár Gábor – bőgő
Kápolnás Attila – fúvósok
Kovács Márton – hegedű
Némedi Árpád – cimbalom, ukulele, ének
Rozs Tamás – cselló, hömi-ének
Sebesi Tamás – dobok, ütők, hupák, ének
Wagner-Puskás Péter – zongora
Zságer-Varga Ákos – billentyűk, hupák, cajon
Interjú Kovács Mártonnal:
Próbáltam összeszámolni, hány fellépője is lesz ennek az estnek, és arra jutottam, hogy ha egyszerre menne fel mindenki a színpadra, talán el sem férnétek. Tévedek?
Hm, nehéz kérdés… A Szakértők zenekar pillanatnyilag tízfős, és emellett valóban még egy csomó színész vendég fog énekelni, meg ne adj isten zenélni is. Ezek a művészek – köztük Bánfalvi Eszter, Radnay Csilla, Tenki Réka -, leginkább azokhoz az előadásokhoz kötődnek, amelyeket együtt hoztunk létre. A koncerten fellép Csákányi Eszter is, akivel ugyan nem dolgoztunk még előadásban együtt, de a Nemzeti búcsúestjén (a Nemzeti Színház Alföldi Róbert vezette társulata 2013. június 30-án tartotta Búcsú Gálaestjét – a szerk.) játszottunk vele. Ez a gála hozott össze minket Thuróczy Szabolccsal is, aki szintén részt vesz a március 29-i koncerten. Van két énekes lány, Murányi Márta és Szathmáry Judit, akiket nagyon megszerettem, amikor az Örkényben dolgoztunk együtt, így ők sem hiányozhatnak a névsorból. Bodor Johanna táncolni fog az esten, és Szikszai Rémusz is fellép velünk. S nehogy kifelejtsem a felsorolásból Pál Andrást, aki ütős hangszereken fog játszani. Az est keretében az egykori kaposvári Mohácsi-osztály is előad egy dalt, Závada Pál pedig kedvenc nótáit énekli majd el. Jelenleg azt próbálom megszervezni, hogy minél többen jöjjenek el a valahai kaposvári társulatból is, hiszen velük és ott kezdődött tulajdonképpen több mint tíz éve ez az egész "Szakértősdi".
Hogy épül fel zeneileg az est? Milyen előadásokból hallunk majd dalokat?
Összeírtam körülbelül huszonöt-harminc számot, és a következő napokban a zenész barátaimmal kitaláljuk, hogy milyen legyen a koncert felépítése. Azt már most elmondhatom, hogy a kaposvári színház egykori produkciói közül egy-egy szám erejéig megidézzük a Csak egy szög, A falu rossza és a Megbombáztuk Kaposvárt című darabokat. A Nemzeti Színházas előadások közül biztosan lesznek dalok a Sárga liliomból, az Egyszer élünkből, és az Úri muriból. A legújabb színdarabokból is válogattam, így a Csillagos égből is - amit a Radnóti Színházban játsszunk most - elhangzik majd egy szám. S ha minden jól megy, a nagyon friss Fényevőkből (Ascher Tamás rendezésében február 15-én mutatják be a darabot a Katona József Színházban – a szerk.) is adunk ízelítőt. Ugyanakkor lesznek olyan számok, amelyek nem konkrét színdarabokhoz, hanem a Nemzetis búcsúesthez kapcsolódnak, ilyen a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!, amit Csákányi Eszter fog elénekelni. A Mohácsi-osztály az Elmegyek az életedből című számot adja majd elő, amit a Vízkereszt című diplomadarabjukhoz készítettem. Nekem ez azért emlékezetes, mert miután befejeztem a dalt, rájöttem, hogy ezt a számot egyszer már megírtam A falu rosszába, csak más szöveggel. Mindenesetre ezt is hallani fogja a közönség a koncerten. Ezeken túlmenően, az is eszembe jutott, hogy Némedi Árpival volt nekünk egy orosz, zsidó, és cigány zenét játszó együttesünk - a Fekete Macska Bandája -, és azokból a dalokból is előadunk párat. S miután ezek mind tutti számok, amikben társulat van, meg mind a tízen zenélünk, így még azt tervezgetem, hogy lesz néhány olyan kamaraszám is, ami valódi meglepetés tud lenni a közönségnek. Tehát szándékaim szerint nem csak a legismertebb dalokat fogjuk előadni.
Szerinted létezik-e olyan műfaj, amibe besorolható egy-egy Szakértők koncert?
Nem igazán gondolkodtam rajta, de ami azt illeti, telitalálatnak érzem, ahogy Mohácsi János fogalmazott a Szakértők kapcsán: „hungarikum hangáradat”. Számomra ebben az az érdekes, hogy azok a színpadi zenék, amelyeket létrehoztunk különböző színielőadásokban, egyszer csak önálló életre tudtak kelni. Nyilván azért ilyen változatos és színes a koncert anyaga, mert minden egyes darabhoz valamelyest különféle stílusú zenét kellett létrehozni, de közben ezek a dalok mégiscsak egyfajták, mert többnyire az én irányításommal születtek meg. Ami nekem még nagyon fontos ezeken a koncerteken, hogy érezze a közönség, hogyan játszanak jókedvükben a muzsikusok, amikor a színdarabbeli jelenet nem köti meg a zenekart sem hosszúság, sem hangerő tekintetében. Ezáltal nemcsak az derül ki, hogy milyen konstrukciója van egy dalnak, hanem az is, hogy milyen zenészek a Szakértők. Ahogy Rozs Tamás zenésztársam szokta mondani, itt végre lehet muzsikálni! Persze ahogy mi mindannyian, úgy ő is szeret színpadon játszani, de alig várja, hogy végre hangosan meghúzhassa a csellóját. Az pedig nyilván jól fog esni mindenkinek, hogy ezen az esten csak az együttjátszásra kell figyelni.
Mondhatjuk, hogy ezen az esten a zene lesz a főszereplő?
Tulajdonképpen igen. Éppen ezért minden olyan hangszer, amit színpadon valaha is használtunk, megszólal ezen a koncerten. Így a hagyományosnak nevezhető hegedű, cselló, bőgő, és különféle ütős hangszerek mellett szerepet kap a cimbalom és a harmonika, no meg a fúvósok is. Ezúttal két billentyűsünk is lesz, és az esten hallható lesz a "hupák" is. Ezt a hangszert, aminek az eredeti neve PVC drum, A falu rossza előadásban használtuk először, és ott nevezték el a többiek hupáknak. Ugyanakkor ne hagyjuk ki az ének-és torokhangokat sem, beleértve Rozs Tamás hömi-énekét, amit ő egy távol-keleti mestertől tanult. Igazából a szándék tényleg az, hogy a zenéé legyen a főszerep. Ugyanis az a tapasztalatom, hogy amikor egy előadásban megszületik valamilyen zene, ráadásul olyan, amiben a színészek is részt vesznek, az mindig hallatlan nagy öröm mindenkinek. A prózai társulat egy részének nyilván azért, mert egyébként ritkán adatik meg számukra, hogy ők is fontos részeivé váljanak egy zenei folyamatnak. Egyébként muzsikálni szerintem mindenki tud, csak kell valaki, aki a bizonytalanokat biztatja, és megmutatja nekik, hogy a kezük, a lábuk, az alkatuk mire való a zenélés során. Még most is élénken emlékszem arra, hogy amikor Kaposváron a Csak egy szög végét kitaláltuk – amikor is mindenkinek dobolnia kellett -, nem egy hálás és boldog színész jött oda hozzám, hogy sosem gondolta volna, hogy ő egyszer egy zenekarban fog muzsikálni. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy sokuknak korábban nem volt meg az együtt zenélés élménye, ami egy eksztatikus dolog. Az, hogy tíz- tizenöt ember egyszerre hoz létre egy fantasztikus hangáradatot, nagyon nagy élmény. Ilyen szempontból ez a márciusi koncert egy ünnepi, egyszeri pillanat lesz, ahol az együttzenélés öröme lesz a lényeg.
Az interjút készítette: Hegedűs Claudia
U.sz.: Színház.hu