Szombatra virradóra, életének 102. évében elhunyt Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni nyugdíjas magyar nyelvtanár, oktató, férjének, Radnóti Miklós hagyatékának rendezője, őrzője, közrebocsátója.
2005-ben Budapest díszpolgára lett kiváló pedagógiai munkásságáért, valamint Radnóti Miklós életművének, irodalmi hagyatékának gondozásáért és őrzéséért.
Több évtizedes oktatói munkásságáért és Radnóti Miklós hagyatékának közrebocsátásáért 2009 decemberében A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést vehette át Sólyom László köztársasági elnök megbízásából Hiller István oktatási és kulturális minisztertől. Hajlott korára való tekintettel (97 éves volt ekkor) Hiller István Gyarmati Fanni Pozsonyi úti lakásán adta át a kitüntetést, ahol férjével, Radnóti Miklóssal élt.
Fanni 1926 őszén ismerte meg Radnóti Miklóst. Radnóti 17 éves, Gyarmati Fanni 14 éves volt, ugyanahhoz a tanár-házaspárhoz jártak matematika korrepetálásra. Radnóti mindent megtett, hogy tetsszen Fifinek: 18 évesnek mondta magát, elcserélte a ceruzáikat, hogy legyen miért megszólítania a következő alkalommal. Megismerkedésük után hamarosan megszületett az első szerelmes vers (ez a Szent szerelmi újraélés című sorozat második darabja).
Korábban Bächer Iván azt írta róla, Fanni nélkül nincs Pozsonyi út: „A hölgy úgy része a Pozsonyi útnak, mint a Palatinus házak vagy a Szent István-park. A Pozsonyi úton, persze a kutyát is sokan ismerik, sokan tudják erre azt is, hogy tizenhét éves már a kis, öreg eb, süket, beteg és egyetlen társa a hölgynek, nevét is tudják sokan a kutyának, errefelé még akad csodabogár is, akiknek mond ez a név: Dido, lakik erre még polgár, ki tudja, hogy Dido a hűség és önfeláldozás mitológiai asszonya, akinek mellesleg férjét megölték.”
Gyarmati Fannira a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákjai is emlékezhetnek, hiszen egy időben franciát tanított a hallgatóknak. Ennek kapcsán mesélte egyszer Tiszeker Lajos, a főiskola (majd egyetem) kollégiumának egykori igazgatója: "A diákok között keringett egy legenda, hogy még a kutyája, Madame Didó is négy nyelven ért. A diákok szerették, noha nagyon szigorú tanár volt. Nem hatotta meg, ha valamelyik felvételiző Radnóti versét mondta, a hibáit pontosan megjelölte. Viszont mindig úgy emlegette, a férjem. Gyakran jártunk nála családostul, gyermekeim rajongtak érte. A lányoknak sokat mesélt utazásairól. Élénk társasági életet élt, nem volt magányos. Nagyszerű asszony, és meg lehet érteni a hallgatását, mert nem lehet könnyű ez a hat évtizede tartó özvegység. Annyira csöndesen élt, hogy sok irodalomkedvelő sem tudja, hogy még él. Egyszer elmesélte, hogy évekkel ezelőtt, amikor egy hivatalban megmondta a nevét, az asztalnál ülő kislány meglepődve kérdezte: Valóban az érettségi tétel feleségének tetszik lenni?".
"A versek szeretete áthatja életét" - vallotta tanítványa, Gyabronka József színművész, aki hetente feljárt Gyarmati Fannihoz, hogy verseket olvasson neki.
"A megközelíthetetlenség legzavarbaejtőbb példányának láttam [Gyarmati Fannit]. Okos lány volt, őszintén érdekelte nem csak az irodalom, de minden műveltséganyag, s közben elegáns, sőt, tündöklően szép lány is volt" - írta anno Vas István Gyarmati Fanniról.
Ferencz Győző a Radnóti Miklós élete és művészete című könyvében úgy fogalmazott: Fanni méltó szellemi társa, értő kritikusa volt a költőnek, a kapcsolatuk az egyenlőségen, a kölcsönös tiszteleten alapult.
Gellért Lajos, a fővárosi XIII. kerületi önkormányzatának sajtóreferense azt közölte, hogy Radnóti Miklós özvegyét a kerület saját halottjának tekinti.
Forrás: Színház.hu, kötvefuzve.postr.hu, 168 óra, MTI stb.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.