Újrahajtogatott életek - A kétfejű fenevad Kecskeméten

Weöres Sándor A kétfejű fenevad című színdarabját mutatja be február 21-én a kecskeméti Katona József Színház Koltai M. Gábor rendezésében.

Az alkotók ajánlója a darab elé:

Weöres Sándor drámája azt a kritikus időszakot mutatja be, amikor Magyarország a török és az osztrák hatalom közé szorult: a történelem kereke forog, szinte követhetetlenül változik, mikor ki kerül előnyösebb helyzetbe. Ebben a zűrzavaros korban kellene boldogulniuk a kevésbé fontos, az eseményekkel csupán csak sodródó kis embereknek. A magyarok nem tudják, melyik fél felé kellene fordulni, minden erkölcsi és etikai törvény viszonylagossá válik a túlélés fényében. Főszereplőnk, Ambrus csak a menekülést ismeri. Egyik helyről a másikra kell szöknie az évek során, egyik női szoknyától a másik mögé bújnia, hogy életben maradhasson.

Weöres darabja szatirikusan és humorosan mutatja be ezt a történelmi panoptikumot, amelynek középpontjában olyan figurák állnak, akiknek újra és újra ki kell fordítaniuk magukat, csupán azért, hogy biztosra vehessék, a következő nap is felébrednek majd. De felismerhető marad-e még ennyi pálfordulás után az ember maga? Mi marad Ambrusból és a többiekből, miután már számtalanszor újrahajtogatták magukat? A szereplők életét hit, világnézet, nemzetiségváltások fonják körül, és bizonyítják, mennyire simulékony és alkalmazkodó is az ember, ha a túlélési ösztön van a vezetőülésben.

A szerző nevetve kalauzolja át szereplőit történelmi tablóján, abszurdnál abszurdabb szituációkon keresztül: szerelem, háború, királykisasszony, török szultán, színház - ám mindezt átszövi Weöres ízes iróniája, ami a történelemszemlélet közvetlenségéből fakad. Ezzel egy igen különleges előadás kerülhet színpadra, amiben nem csak az derül mi is az igazi Kétfejű fenevad, hanem az is, hogy hány fejű fenevad maga az ember.
A menekülés művészete.

Ambrus szerepében Szemenyei János, Téby Zita és Bognár Gyöngyvér közt őrlődve, Koltai M. Gábor rendezésében.

Fotó: Walter Péter / MTI

Koltai M. Gábor rendező a darabról:

Megírása után 15 évig nem engedték bemutatni A kétfejű fenevadat. Miért zavarta a '70-es, '80-as évek szocialista kultúrpolitikáját a darab? - erre válaszolt Koltai M. Gábor rendező.

Koltai M. Gábor: Weöres a '70-es évek közepén megfogalmazott egy politikai, történelmi parabolát, amelyhez a 17. századi Magyarország csak kiindulópontként szolgált. A darab egy olyan időszakban játszódik, amikor az ország kiszakad az egyik világbirodalomból, és betagozódik egy másikba – ez már önmagában elég áthallásra okot adott. De Weöres sok más témát is érint, nemzeti karaktert, országoktól független történelmi mechanizmusokat, politikai háttéralkukat, zsidóság és magyarság viszonyát, csupa olyasmit, amit játékosan kezelt ugyan, de a kultúrpolitika számára ettől még problematikus és veszélyes kérdéskör maradt.

Az első olvasópróbán beszélt arról, hogy A kétfejű fenevadat sokan úgy emlegették, mint amelynek Az ember tragédiájával és a Bánk bánnal egy szinten van a helye a magyar drámairodalomban. Miért nem foglalta el ezt a helyet? 

Koltai M. Gábor: Előbb-utóbb jó eséllyel bevonul a halhatatlan művek közé. Az, hogy a magyar színházi irodalom élvonalába tartozik, már ma is elfogadott. Spiró György egyenesen minden idők legjobb magyar drámájának tartja. De hogy évtizedek múlva mi lesz a sorsa, az csak színházi bemutatókon keresztül dőlhet el. Még sok társulatnak kell küzdenie vele, hogy megtalálja a helyét.

Alig olvassák.

Ki olvas manapság drámákat? A színházi emberek, meg azok, akiknek kötelező az iskolában.

A kétfejű fenevad után Weöres Sándor soha többé nem írt drámát. Mi volt ennek az oka?

Koltai M. Gábor: Nagyon fellelkesült munka közben, négy következő darab vázlatát is kidolgozta. Aztán amikor elkészült a Fenevad, és betiltották, elment a kedve a színháztól. A drámaíró nem az íróasztalnak ír, hanem a színpadnak. Ugyanez történt a 20. századi magyar irodalom másik kivételes drámaírójával, Füst Milánnal is. Elfordultak a színháztól, holott ha életükben játsszák őket, megújíthatták volna a magyar drámai nyelvet. 

Mi A kétfejű fenevad legfőbb értéke?

Koltai M. Gábor: Leginkább talán a gazdagsága. Van egy nagyon sűrű Magyarország- és történelemolvasata, ugyanakkor sokrétű és izgalmas dolgokat közöl az emberi létezésről, férfi és nő viszonyáról is. Formailag egészen kivételes mű: hol költői, hol játékos, egyszerre tragikus és komikus, néha olyan, mint egy politikai kabaré, máskor mint egy történelmi tabló. Weöres konstruált egy sosem létezett, álarchaikus nyelvet is, amelyben rafináltan rejti el a '30-as, '40-es évek pesti szlengjét és az '50-es, '60-as évek szocialista közbeszédeit is. Csupa költészet, okos, rétegzett gondolat, csupa játékosság, csupa élet.

Az előadásról képekben:

 

 

 

 

 

 

 Forrás: Színház.hu, Kecskeméti Katona József Színház