Elhunyt Csala Zsuzsa

Elhunyt Csala Zsuzsa Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész.

Csala Zsuzsa, a Vidám Színpad örökös tagja életének 81. évében hunyt el.

A színésznőt a Vidám Színpad saját halottjának tekinti.

Csala Zsuzsa pályájáról:

Csala Zsuzsa 1933. július 9-én született Újpesten. Tagja volt 1954-től 1959-ig az Állami Déryné Színháznak, 1959-től 1960-ig az egri Gárdonyi Géza Színháznak, majd 1960-tól negyven évig a budapesti Vidám Színpadnak.

A kétezres évek elején, amikor a színház arculatváltása után a társulatot szélnek eresztették, a színésznő a Budaörsi Játékszín tagja lett.

A Vidám Színpad újjáalakult és évekig utazó színházként működött, 2013-ban pedig újra állandó játszóhelyet kaptak az óbudai Eurocenterben. A társulatnak tagja lett Csala Zsuzsa is, aki ekkor már bottal járt és betegségekkel küszködött.

A kiváló komika derűs kedéllyel, remek temperamentummal, sajátos, egyéni ízekkel oldotta meg a feladatait, legyen szó kabaréfiguráról vagy vígjátékról.

Több száz színpadi és televíziós szerepet játszott el, filmen a Noszty-fiú esete Tóth Marival (1960), Nem szoktam hazudni (1966), És akkor a pasas (1966) című alkotásokban láthatta a közönség. Ő volt Ursula, Bubó doktor asszisztensnőjének hangja a Kérem a következőt című, nagy sikerű rajzfilmsorozatban. A külföldön élő magyarokat is számos turnén szórakoztatta Amerikától Ausztráliáig, kedvelt szereplője volt a Rádiókabarénak és egy időben ő volt a lottózás reklámarca. Polgárőrként is dolgozott, gépkocsi-tolvajokat üldözött, s a Magyar rendőrnők Szervezete tiszteletbeli tagjának is megválasztották.

Művészi munkáját 1974-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, az érdemes művészi címet 1986-ban kapta meg.

A színésznőre Verebes István emlékezik:

"Csala Zsuzsa a kabaré műfajának Lórán Lenke mellett talán az egyetlen igazán fajsúlyos komikája volt, remek színésznő, nagyon szerethető ember a közönség és a kollégák részéről egyaránt."

"Én ismertem őt nagyon kedélyes korszakából, amikor a Vidám Színpad társulatának tagja volt. Annak a társulatnak, amelynek egyik legfőbb energiáját maga Csala Zsuzsa adta" - fogalmazott a rendező.

Elmondta, hogy a komika részese és egyik legkiemelkedőbb tagja volt annak az oldott és remek hangulatnak, amely a színpadot jellemezte. Szerencsésnek tartja magát, hogy több alkalommal is dolgozhattak együtt.

Felidézte, hogy a Vidám Színpad átalakulása, a társulat idézőjelbe vett megszűnése nagyon megviselte a művésznőt. "Egy keserű, szomorú, megalázott, rémes helyzetekbe belekényszerülő színésznő lett belőle, és azt gondolom, hogy az ő pályaképe tünet is volt, hiszen a színész, ha nincs szükség rá, abba hal bele" - fogalmazott.

Elmondta, Csala Zsuzsa a társulat sok tagjával együtt sokat emésztette magát a Vidám Színpad megszűnésén, hiszen azok, akik 20, 30 vagy 40 évig voltak egy színházban, úgy érezték, jószerivel kisemmizték őket. "Nagyon felelőtlenül bánunk azokkal, akiket a közönség szeret, nem becsüljük meg az öreg színészeinket" - tette hozzá.

Személyes emlékeiről mesélve felidézte, hogy volt egy játékuk; mikor találkoztak, egymás iránt érzett szeretetük jeleként Csala Zsuzsa mindig csücsörítve üdvözölte. "Az jut eszembe, hogy már soha nem fog rám többet csücsöríteni. Nagyon édes ember volt, nagyon sajnálom őt."

Bodrogi Gyula Csala Zsuzsáról:

"Húsz évig dolgoztunk együtt a vidám színpadon, amikor a színpad még megvolt a Révay utcában. Zsuzsa hajtómotorja volt a színháznak, a közönség imádta" - emlékezett Bodrogi Gyula, aki 1982–2001 között volt a Vidám Színpad művészeti igazgatója és rendezője.

Elmondta, nem tudja felsorolni, hogy sok közös munkájuk közül melyiket szerette a legjobban, hiszen annyira sok volt és mind szép emlék. "Maga a munka volt vele a legkedvesebb."

"Rengeteg színdarabban és kabaréban játszottunk együtt, nagyon könnyű volt vele kijönni" - fogalmazott Bodrogi Gyula.

Mint felidézte, tudott róla, hogy a színésznő az utóbbi időben nem volt túl jó lelkiállapotban, de halálhíre nagyon váratlanul érte.

"Nagyon kedves ember volt, kedves és becsületes, csupa jókedv, akit a közönség nagyon szeretett" - mondta Bodrogi Gyula.

Forrás: MTI