Szilvalé, rongyő – Mágnás Miska bemutató Szolnokon

A magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb művét, a Mágnás Miskát mutatta be február 21-én a Szigligeti Színház.

A fülbemászó zenének, a vérbő humornak és groteszk komikumnak köszönhetően a Mágnás Miska már az első bemutatója évében több mint kétszáz előadást ért meg. A nemzetközi siker sem maradt el, ennek állomásai Bécs, Berlin és Milánó voltak. Szirmai Albert operettje pedig azóta is nagy népszerűségnek örvend. Február 21-én operett-bohózatként Balázs Péter állította színpadra  Szolnokon, a Szigligeti Színházban, Barabás Botond és Kertész Marcella főszereplésével. A rendező maga is szerepel is a darabban.

A Mágnás Miska sikertörténete

1916. február 12-én mutatta be a Király Színház Szirmai Albert operettjét, a Mágnás Miskát, amelyhez Bakonyi Károly írta a szövegkönyvet, Gábor Andor pedig a verseket. A darab eredetileg a legendás színészpáros, Fedák Sári és Rátkai Márton számára íródott.

A darab dalai rövid idő alatt slágerré váltak - országszerte énekelték őket (Hoppsza Sári, A nő szívét ki ismeri, Fáj, fáj a szívem, Úgy szeretnék boldog lenni, Tasziló a neve, Adj egy csókot tillárom haj, Ó suhogó selyemszálak, Cintányéros cudar világ, Csiribiri kék dolmány).  A Mágnás Miskát hónapokig táblás házakkal játszotta a Király Színház, és valószínűleg ez a siker folytatódott volna, ha nem jön a „trónkövetelő”, az 1916-os év másik sikerdarabja, a Csárdáskirálynő.

A Mágnás Miska diadalútja azonban a filmvásznon folytatódott: már a színpadi bemutató évének augusztusában megszületett Kolozsváron az első film, amelyet Korda Sándor rendezett. Az újabb mozira 1942-ig kellett várni, de a Pista tekintetes úr címen futó zenés film is nagy siker lett, annak ellenére, hogy nem sok köze volt az eredeti darabhoz, amelyet a Szirmai-Bakonyi szerzőpáros megálmodott, sőt, a korabeli politikai helyzet és a zsidótörvények miatt a szerzők neve sem szerepelhetett a film stáblistáján. 1949-ben következett egy újabb filmes feldolgozás, amely megtartott néhány motívumot a Pista tekintetes úr-féle változatból is, a szövegkönyvet pedig Békeffy István írta át. A Keleti Márton rendezte 1949-es Mágnás Miska filmváltozatból mindenesetre az egész ország megtanulta, és azóta sem felejtette el, mi is az a  „szilvalé, rongyő”. 

Az arisztokrácia esete Miskával

A cselekmény színhelye Korláth gróf kastélya, ahol a gróf és barátai nevetségessé akarják tenni Baracs Ivánt. Baracs azt hiszi, hogy szerelme, Rolla grófnő is részes az összeesküvésben. Haragjában elhatározza, hogy visszavág: megszégyeníti a mágnás társaságot. Egyik lovászgyerekét, Miskát - aki a grófék mosogatólányának, Marcsának a vőlegénye - piros frakkba öltözteti, elnevezi Tasziló grófnak, és bevezeti a társaságba…Marcsának sem okoz gondot, hogy  Mary grófnőként  levegye  a lábáról az arisztokratákat.

Akinek a Mágnás Miskát köszönhetjük: Szirmai Albert

Szirmai Albert zeneszerző, a nagy magyar operett-komponisták egyik utolsó képviselője 1880. július 2-án született Budapesten. Zongorát Szendy Árpádnál, zeneszerzést Kodály Zoltánnal és Weiner Leóval együtt Koessler Jánosnál tanult a budapesti Zeneakadémián. Első műveit a komolyzene terén alkotta: egy balettszvitet, egy vígjáték-nyitányt, egy vonósnégyest és több zongoradarabot írt. 1906-ban lett a Pester Lloyd, majd a Polgár című lapok zenekritikusa, 1907-ben a Népszínház-Vígopera korrepetitora. Zeneszerzői tehetségét Máder Rezső igazgató ismerte fel, aki 1907-ben első darabját, a Sárga dominót soron kívül állította színpadra, amely aztán majdnem kétszázszor ment táblás házakkal.

1908-ban írta a Bálkirálynő című vígoperát. A következő évben hatalmas sikert aratott a Rajna Ferenc szövegkönyvére komponált Táncos huszárokkal, ennek hatására végleg az operettírás mellett kötelezte el magát. 1913-ban mutatták be Budapesten a Mozikirály című operettjét, amelynek címszerepét Rátkai Márton alakította.

A Mágnás Miskát 1916-ban a Király Színházban mutatták be nagy sikerrel. A Gróf Rinaldót és a Harangvirágot Szirmai 1918-ban komponálta, az utóbbit az Operaház mutatta be még abban az évben.

Feltűnést keltett Emőd Tamás verseire szerzett háborúellenes dalaival is, amelyeket Ilosvay Rózsi és Medgyaszay Vilma adott elő a Koronaherceg utcai színházban. Több népszerű kabarédalt és sanzont írt Gábor Andor verseire, és Emőd Tamás librettójára készült 1923-ban a Mézeskalács, amelynek főszerepeit Honthy Hanna, Petráss Sári, Rátkai Márton és Kiss Ferenc alakították.

Szirmai sokáig ingázott Magyarország és Amerika között, míg 1928-ban végleg ki nem költözött.

Zsidó származása miatt Magyarországon 1939 és 1945 között betiltott szerzőnek számított.

Amerikában már nem folytatta a zeneszerzést, a Chappel kiadó zenei tanácsadója, majd művészeti igazgatója volt. Darabjait postán küldte haza, és telefonon egyeztetett a színpadra állítókkal. Amerikai működése nem volt igazán sikeres, a Broadway-stílushoz nem tudott megfelelően alkalmazkodni, így egy idő után lemondott a további próbálkozásokról. Ezután csak mások muzsikájával foglalkozott, az elsők között ismerte fel Gershwin tehetségét, akivel össze is barátkozott. Sokra becsülte Leonard Bernsteint is, akit saját felfedezettjének tartott.

Később, a világháború után Szirmai Albert többször járt Magyarországon. 1957-ben mutatták be Budapesten a Tabáni legendát, utolsó művét, a Heltai Jenő darabjára 1964-ben komponált Tündérlaki lányokat a Budapesti Operettszínházban állították színpadra.

Annak ellenére, hogy életének felét külföldön élte, Szirmai megmaradt pesti zeneszerzőnek. 1967. január 15-én halt meg New Yorkban. Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő és Jacobi Viktor mellett a magyar operett diadalútjának fontos szereplője volt.Szirmai Albert  New Yorkban hunyt el 1967-ben. 

Szirmai Albert- Bakonyi Károly - Gábor Andor

Mágnás Miska

operett-bohózat

Szereplők:

Korláth gróf -  Balázs Péter Kossuth- és Jászai díjas

Stefánia,a feleség - Lugosi Claudia

Korláth Gida - Dósa Mátyás

Rolla, a lányuk - Geszthy Veronika

Baracs - Bot Gábor

Lotti Tanti - Császár Gyöngyi Aase-díjas

Leopold - Mészáros István Jászai-díjas

Marcsa - Kertész Marcella Jászai-díjas

Miska - Barabás Botond Soós Imre-díjas

Pikszi - Harna Péter

Mikszi - Ónodi Gábor

Eleméry gróf - Horváth Gábor

Cigány - Vándor Attila

Anasztázia - Sárvári Diána

Rozali - Jankovics Anna

Három bohém - Zelei Gábor, Tárnai Attila, Deme Gábor

Kórus, Táncosok, Zenekar

           Díszlettervező: Székely László Kossuth-díjas, Érdemes művész, Jászai-díjas           

Jelmeztervező: Jánoskúti Márta Kossuth-díjas, Érdemes művész, Jászai-díjas

Segédrendező: Deme Gábor
Koreográfus: Sebestyén Csaba  Harangozó Gyula-díjas
Korrepetítor: Simon Erika
Karvezető: Rimóczi Mónika
Zenei vezető: Rácz Márton
Vezényel: Rácz Márton, Zádori László

Rendező: Balázs Péter  Kossuth- és Jászai-díjas

Forrás: Szigligeti-színház.hu,lfze.hu, színház.hu