"Ösztönös író vagyok" - Székely Csaba válaszolt

Székely Csaba marosvásárhelyi drámaíróval, a Bányavidék-trilógia szerzőjével készített interjút a Népszabadság. Lapszemle.

A Népszabadság cikkéből:

Székely Csaba mesélt arról, hogy pályáját paródiaíróként kezdte - első kötete a kortárs írókat parodizáló Írók a ketrecben (2004) volt. A drámaírásra csak később talált rá. "Balázs Imre József nemrég úgy fogalmazott, hogy többszörös pályakezdő vagyok. Írtam paródiát, abbahagytam, írtam rövidprózát, abbahagytam, aztán elkezdtem darabokat írni. Ezt egyelőre nincs szándékomban abbahagyni. Így visszatekintve mindez arról szól, hogy valami a felszínre akart törni, csak nem találta a megfelelő utat. Mint amikor egy tóban jégpáncél alatt vagy és keresed a léket, ahol kibújhatsz. Úgy tűnik, számomra a színház volt ez a lék" - mesélte az író, hozzátéve, hogy nagyon meglepték drámaíróként elért sikerei. "Az első darab, a Bányavirág, szűk közönség számára készült, és nem gondoltam, hogy ki fog kerülni a nagyobb nyilvánosság elé. Az még jobban meglepett, hogy a trilógia után írt műveimet is jól fogadták, mivel folyton azt érzem írás közben, hogy ehhez én nem is értek, azt sem tudom, hogyan kell drámát írni. Folyamatosan tanulom a mesterséget" - mondta Székely Csaba.

Fotó: Németh Dániel / Magyar Narancs

"»Ösztönös« író vagyok. Amikor elkezdek írni egy drámát, mindent aprólékosan eltervezek, de az első adandó alkalommal elkanyarodom a terveimtől, és teljesen más irányba megyek, lesajnálom a saját terveimet, mert úgy érzem, másfelé kell mennem. Tehát megvannak a mesterség szabályai, a dramaturgia, amit igyekszem szépen követni, de aztán mindig győz az ösztön, az őrültség, a kiszámíthatatlanság. Ezért van az, hogy amikor jól benne vagyok egy dráma írásában, egy idő után fogalmam sincs, mi lesz belőle" - mesélte az író.

Székely Csabát arról is kérdezték, hogy mi az oka annak, hogy műveivel "hadat üzen" a Magyarországon élő Erdély-képnek. "Nem üzentem hadat, nem terveztem el, hogy most le fogom verni egy függönykarnissal az összes pókhálós Erdély-képet, amit Magyarország kiakasztott a falra. Egyszerűen elkezdtem erdélyi problémákról írni, és ez lett belőle. Talán azért tűnik hadüzenetnek, mert nem fogom vissza magam, mindent leírok kertelés nélkül. Néha találkozom olyan művekkel, amelyek jók lehetnének, de érződik bennük a gyávaság, vagyis, hogy bizonyos dolgokat nem mernek kimondani. De ne gondolja, hogy én nem vagyok gyáva. Én is az vagyok. Csak éppen folyamatos harcban állok a saját gyávaságommal, és mindig legyőzöm. Azért tudom legyőzni, mert szabadnak gondolom magam (...) Erdély sorsa nagyon érzékeny pontja a magyar történelemnek, ezért a róla való diskurzus mindig felér egy politikai állásfoglalással. Szerintem azt kell elérni, hogy a politikai elit, amely megpróbálja elhitetni, hogy a nehéz kérdésekre könnyű válaszok adhatók, ne befolyásolja az Erdélyről való gondolkodásunkat. Ne azt gondoljuk róla, amit a politikusok szeretnének, hanem hagyatkozzunk saját tapasztalatainkra, és gondolkodjunk a magunk eszével, ne a másokéval - fogalmazott Székely Csaba.

Az interjúban szóba került az írónak a szombarthelyi Weöres Sándor Színház drámapályázatán díjazott műve, a Vitéz Mihály is, mely a román fejedelem - a Románia közvéleménye által a legnagyobbnak tartott nemzeti hős - életét dolgozza fel, s melyen az író jelenleg is dolgozik. A darabot a 2014/15-ös évadban tűzi majd műsorra a színház. "Már a megírás hírének hallatán voltak olyan hangok, amelyek nehezményezték, hogy nem magyar, hanem román történelmi személyiség áll a dráma középpontjában. Miért kell piedesztálra állítani Vitéz Mihályt, aki számunkra nem egy pozitív hős? Ezt a véleményt én annak tudom be, hogy félreértelmezik a színházat. Úgy gondolják, hogy történelmi hősökről az áhítat nyelvén kell beszélni, és ha egy dráma főszereplője történelmi személyiség, akkor az biztosan piedesztálra van emelve. Holott erre ott van egy másik műfaj: az eposz. Az eposz dicsőít, nem a dráma. Az eposz nem kíváncsi, a dráma igen. Ezzel a kíváncsiságával addig piszkálja a dolgokat, míg összehoz valami katasztrófát" - mondta az író, aki ebben az évben az Örkény István Színház, a gyergyószentmiklósi Figura Színház és a dunaújvárosi színház felkérésére is ír majd egy-egy darabot.

A teljes interjú a Népszabadságban olvasható.