Március 2-án mutatta be a Radnóti Színház legújabb produkcóját Bálint András rendezésében. Az Anatol és a nők főszerepében Pál András látható. Ajánló videóval.
Kosztolányi Anatolról:
„Nem kérdés neki az élet, de az életművészet majdnem tragikus kérdés. Mosoly és könny között szeret. Ő a női szív és a női lélek esztétája. Nem falánk, inkább ínyenc. Csettint a nyelvével egy-egy emlékre. Az emlékeit élvezi. A valóságot pedig sokszor úgy látja, mint egy emléket. Az étvágya azért elég nagy. Majdnem annyi nője van, mint egy igaz, hithű mohamedánnak. Kétsége és bölcsessége is van, legalább annyi, mint egy igaz, hithű zsidónak. Félelme és habozása is annyi, mint egy igaz, hithű kereszténynek. Csupán ápolja öncsalásait. Célja egy séta, egy új élmény, egy új nő."
Az alkotók vallottak az előadásról:
Ajánló a darab elé:
Anatol szerelmes költő, elszánt hipnotizőr, sármos úrifiú és kishitű optimista. Precízen számon tartja szerelmeit, rendszerezi flörtjeit, gáláns afférjait, szenvedélyes kapcsolatait, egyéjszakás kalandjait, meg nem valósult kívánságait. A szerelem számára a létezés záloga, leginkább magába a szerelembe szerelmes. Ő nem Casanova, inkább egy óvatos, kedves és hiú álmodozó, aki menekül a valóság otrombasága elől, mindig győzni akar, mégis állandóan veszít.
A nők jellegzetes századfordulós bécsi figurák: a naiv külvárosi kislány, a kíváncsi nagyságos asszony, a hűtlen színésznő, a feledékeny artistalány, és az esküvő előestéjén felbukkant régi-új szerető.
Arthur Schnitzler, a legendás és botrányos Körtánc szerzőjének darabjai annak idején pornográfnak minősültek, ám mai szemmel inkább könnyednek és szórakoztatóan erotikusnak tűnnek.
Apai ágon magyar származású író, nagykanizsai zsidó asztalos famíliából származik, nevét is innen kapta a család: Schnitzler, azaz Faragó. Apja már jónevű orvosprofesszor volt, ő maga is orvos lett, fül-orr-gégész, és irodalmi sikerei (és botrányai) mellett is még sokáig praktizált.
Írásainak erotikus tartalma miatt gyakran meggyűlt a baja a cenzúrával. Egyik legismertebb műve, a mai napig gyakran játszott Körtánc berlini ősbemutatója el is maradt a heves tiltakozás következtében: a kritikusok pornografikusnak bélyegezték a szerelmi kalandok körforgását ábrázoló színdarabot.
Bálint György a Nyugatban emlékezett meg az íróról:
„Ő volt Bécs első igazi európai jelentőségű hangja a német irodalomban és ő volt az impresszionizmus, a finom játékos dekadencia, a századfordulói kesernyés, elegáns világfájdalom képviselője a német színpadon. Az előkelő pesszimizmus, a könnyed, de keserű mellékízű szerelmek, a csiklandozóan elmés budoárhangulatok mögé rejtett fanyar szkepszis csillogó virtuóza volt."
Miért szeretem Anatolt? - Bálint András válasza:
Kosztolányi szerint Schnitzler Anatolja diszkrét életművész, a női lélek és hús esztétája, nem falánk szerető, inkább ínyenc szerelmes.
Szeretem ezt az Anatolt, mert a szerelem a létformája, mert filozófus és költő és gáláns lovag, mert folyton nyerni akar és mégis állandóan veszít, mert mindig az élet értelmét kutatja, miközben szorong a haláltól.
Ismerem ezt az Anatolt.
Szeretem barátját, a józan és férfias Maxot, és szeretem a nőket körülötte: a naiv kislányt, az elfojtott vágyú nagyságos asszonyt, a hűtlen táncosnőt, a feledékeny akrobatalányt és a féltékeny üzletasszonyt. És szeretem ismeretlen menyasszonyát és az összes nőt, akikhez valaha köze volt, és majd lesz.
Szeretem ezt a világot: Bécs az 1900-as évek elején. A világháború előestéjén tombol a dekadencia, uralkodik a szecesszió, divat a hipnózis, már olvasták Freudot, bámulják Klimt festményeit és Mahlert meg Richard Straussot hallgatják.
Arthur Scnitzler: Anatol és a nők
Fordította: Márton László
Anatol PÁL ANDRÁS
Max SCHNEIDER ZOLTÁN
Cora MÓGA PIROSKA eh.
Gabriele KOVÁTS ADÉL
Annie PETRIK ANDREA
Bianca ANDRUSKO MARCELLA
Ilona SZÁVAI VIKTÓRIA
Franz, inas KERES EMIL
Pincér UJVÁRI ZÉNÓ
Díszlettervező: Bagossy Levente
Jelmeztervező: Remete Kriszta
Zene: Dinyés Dániel
Dramaturg: Hárs Anna
Világítás: Baumgartner Sándor
A rendező munkatársa: Balák Margit
Rendező: Bálint András