Március 8-án mutatja be a Móricz Zsigmond Színház Shakespeare Coriolanus című tragédiáját, Bodolay Géza rendezésében.
Ajánló az előadás elé:
A Coriolanus Shakespeare legpolitikusabb drámája. 1608 táján írta, Plutarkhosznak a Párhuzamos életrajzokban fellelhető történetéből. Bár még az is lehet, hogy Coriolanus soha nem élt, a római hősmonda a köztársaság őskorába helyezi, mintegy félévezreddel Krisztus elé. A legenda szerint már kamaszként az elűzött király párthíveit kaszabolta, majd a Rómával ellenséges volszk törzzsel vívott háborút, elhódította városukat: Coriolit, innen nyerte melléknevét.
Konzulnak jelölik, és majdnem megválasztják, ám utóbb minden ellene fordul…
"Plutarkhosz a »római jellem« archaikusan kezdetleges változatát írta le, a sértődékeny bajnokot, aki képtelen politikussá civilizálódni. Shakespeare ezzel szemben nemcsak a múltban, hanem a jelenben és a jövőben is olvasott, s így másféle Coriolanust képzelt maga elé. A bajnokból kibontotta a versenyzőalkatot, s ezt mintázta meg, mint egy hősietlen világ egyetlen lehetséges hősét. A monomániás kötelességtudattól űzött teljesítményembert, akit az tesz sebezhetővé, hogy sohasem tudhatja, kik milyen mennyiségekkel mérik a minőséget. A diszkvalifikált világrekordert… a félreállított középcsatárt… Hogyhogy? Mi köze lehetett Shakespeare-nek a modern idők sportőrületéhez? Úgy tűnik, volt valami; különben nem lenne a Coriolanusban bemutatott mérkőzés olyan provokatívan sportszerűtlen. Shakespeare épp eleget versengett – előbb szerzőtársaival, majd mindinkább önmagával – ahhoz, hogy rá-érezzen a verseny tragikumára, hogy megsejtse a célba érés céltalanságát." Géher István: Utószó a Coriolanushoz
Képek az előadásból:
1.
2.
Coriolanus
tragédia
Fordította: Petőfi Sándor / B.
Cajus Marcius Coriolanus, római nemes: Illyés Ákos
Titus Lartius, római vezér a volszkok ellen: Egger Géza
Cominius, római vezér a volszkok ellen: Nagyidai Gergő
Menenius, Coriolanus barátja: Puskás Tivadar
Sicinius, néptribun: Horváth László Attila
Brutus, néptribun: Tóth Károly
Ifjabb Marcius, Coriolanus fia: Gégényi Dániel Imre / Keijzer Martin Krisztián
Tullus Aufidius, volszk vezér: Vicei Zsolt
Római és volszk polgárok, szenátorok, urak, katonák, szolgák, összeesküdtek, hírnökök, a nép:
Volumnia, Coriolanus anyja: Pregitzer Fruzsina
Virgilia, Coriolanus neje: Fridrik Noémi
Valeria, Virgilia barátnője: Horváth Réka
Petőfi, a fordító vándorszínész: Varga Balázs
Díszlettervező: Székely László
A dobnál: Dömötör Sándor
A harsonánál: Lingurár Tamás
Ügyelő: Laforest Csaba
A rendező munkatársa: Demeter Anna
Rendezte: Bodolay