Kocsis Pál: "Kés van a fejem felett"

Kocsis Pál, a miskolci színház színésze, a Kaposvári Egyetem tanára mesélt a Magyar Narancsnak a kaposvári színész szak és színháza helyzetéről. Lapszemle.

A Magyar Narancs cikkéből:

Az interjúban többek között arról kérdezték Kocsis Pált, miért került ki 2012-ben, 16 év után a kaposvári színház társulatából. "Azért jöttem el, mert Rátóti Zoltán (2010-től a színház igazgatója - a szerk.) megszüntette a szerződésem. Ha nem szünteti meg, az előző évadban ilyentájt gondolkodtam volna el azon, hogy hová menjek. Abban az évben lett másodikos az osztályom: ők nagyon fontosak nekem, miattuk mindenképpen maradtam volna. Érvágás volt számomra, hogy ez nem így történt. Abban a helyzetben nagyon örültem, hogy Miskolcra jöhettem, és ezért azóta is hálás vagyok az ittenieknek. Az utolsó évben már el voltam dugva Kaposváron: két kis szerepem volt. Elő volt már készítve ez a történet. Mocskos ügy ez; arra egyszerűen nincs mit mondani, ha egy színházigazgató kirúgja a színházból Mohácsi Jánost - de nem ő az egyetlen, akinek el kellett jönnie" - mondta a színész.

Fotó: Ádám János

Kocsis Pál mesélt a Kaposvári Egyetem színházi tanszékének megreformálásáról is, melynek során Vidnyánszky Attilát címzetes tanárrá, majd az újonnan alakult Színházi Intézet vezetőjévé, később pedig művészeti rektorhelyettessé nevezték ki, bár korábban nem tanított az intézményben. "[Vidnyánszky] határozott, konkrét elképzelésekkel, és nagyon rossz kommunikációval érkezett, és ezt komoly csúsztatások kísérték a jelenlegi dékán asszony és a Csiky Gergely Színház igazgatója részéről, akik erről az átszervezésről megegyeztek. A városvezetés számára nagyon kellemetlen volt az akkori tanszékvezetés, pusztán azért, mert képes volt számon kérni az alapvető, minimális feltételeket (...) A szándék megvolt már a helyzet megváltoztatására, és amennyire tudom, Vidnyánszky is ambicionálta a dolgot egy határozott elképzeléssel arról, hogyan kéne oktatni: egy létező, főként Észak-Európában bevett modellre gondolt, amely szerint egy osztályon belül egy komplex színházalkotói gárda nevelődik fel a színésztől a dramaturgon és a rendezőn át a jelmeztervezőig. De Attila azzal nem számolt, hogy ez lényegesen több feltételt kíván annál, mint amit már mi sem kaptunk meg - abban lehetett bízni, hogy hátha majd ő megkapja. De nem lett így, valószínűleg azért, mert egyszerűen nincs ennyi pénz. Tehát ami rossz történt, arról nem feltétlenül Vidnyánszky tehet. (...) Vidnyánszky messziről jött, nagy oktatási átszervezésben gondolkodott, és ezt a helyiek saját magánérdekeik alapján kihasználták: nyilvánvaló, hogy Rátóti Zoltán nem akart egy egyetemen tanítani Mohácsi Jánossal. Én is folyton azt érzem, hogy kés van a fejem felett, csak még nem hullott le" - fogalmazott a jelenleg harmadéves színészosztály osztályfőnöke.

A kérdésre, szerinte meddig van lehetősége a miskolci színháznak "azt csinálni, amit akar", anélkül, hogy belépne a Magyar Teátrumi Társaságba, Kocsis Pál így felelt: "Most azt érzem, annyira kényszerhelyzet a teátrumi társasági tagság, hogy már az sem jelent semmit, ha valaki a nevét adja hozzá. Kicsit olyan ez már, mint a KISZ-tagság, és nem a rendszer vége felé."

A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.